Személyiségtípus
ISFP-RM
Kézműves · Érzékeny és őszinte
Szelíd, földhözragadt, kedves, laza.
- IIntrovertáltExtraverzió
- SGyakorlatiasNyitottság / Intellektus
- FGondoskodóBarátságosság
- PRugalmasLelkiismeretesség
- RÉrzékenyÉrzelmi stabilitás
- MSzerényŐszinteség–alázat
Te vagy az? Töltsd ki az ingyenes tesztet · kb. 8 perc, regisztráció nélkül
Áttekintés
Visszafogott, gyakorlatias, meleg és spontán vagy. Szívesen élsz a jelenben, értékeled a kézzelfogható élményeket, és kerülöd a konfliktusokat és a szigorú beosztást.
Erősen éled meg az érzelmeket, és gyorsan észreveszed a stresszt (alacsonyabb érzelmi stabilitás), miközben szerény és tisztességes vagy (magas őszinteség–alázat). Nagyon fontos számodra, hogy helyesen cselekedj, néha az ezzel járó aggodalom árán.
A hat betű
A kisebb társaságot és a csendesebb környezetet kedveled, és gyakran gondolkodsz, mielőtt megszólalsz. Az introverzió nem azonos a félénkséggel vagy a szorongással. Azok egy másik tulajdonsághoz (az érzelmi stabilitáshoz) tartoznak.
A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.
Meleg, figyelmes és együttműködő vagy, és észreveszed, mit éreznek mások.
Spontán és alkalmazkodó vagy. Szereted nyitva hagyni a lehetőségeidet, és lendületekben dolgozol.
Erősen éled meg az érzelmeket, és gyorsan észreveszed a stresszt és a kockázatokat. Az aggódás és a hangulatingadozás könnyebben jön nálad, mint sok másnál.
Őszinte és tisztességes vagy, nem nyűgöz le a státusz és a luxus, és nem tartod magad különbnek másoknál.
Hogyan hatnak egymásra a tulajdonságaid
- Az introverzió és az érzelmi érzékenység különböző tulajdonságok, de együtt a stressz elszigetelhet. Gondolj ki előre egyszerű módokat a segítségkérésre, mielőtt szükséged lenne rá.[8]
- A kevesebb struktúra és az erősebb stresszreakció felerősítheti egymást: az elmulasztott határidők stresszt okoznak, a stressz pedig megnehezíti a tervezést. Apró külső szokások megtörik a kört.[10][8]
Erősségek
- Alkalmazkodsz, ha változnak a tervek, és jól érzed magad, amikor improvizálsz.
- Ez sokat változó tulajdonság. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[1]
- Befolyásolható. A beavatkozásos (főleg pszichoterápiás) vizsgálatok szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet.[2]
- A kevésbé extravertált vezetők jobb eredményt értek el az extravertáltaknál, amikor a csapatuk proaktív volt, mert többet hallgattak és jobban kihasználták a tagok ötleteit.[3]
- Szívesen dolgozol hosszabb ideig összpontosítva és önállóan.
- Arra figyelsz, ami működik, és kevésbé tereli el a figyelmedet az újdonság az újdonság kedvéért.
- Gyakran reális, józan nézőpontot hozol az absztrakciókba belefeledkező csapatokba.
- A magas barátságosságú emberek konstruktívabb taktikákat használnak a konfliktusokban, és ritkán eszkalálják őket.[4]
- A barátságos embereket gyakrabban választják barátnak.[5]
- Az alapvető tulajdonságok közül az őszinteség–alázat az egyik legerősebb előrejelzője a tisztességes és együttműködő viselkedésnek a gazdasági játékokban.[6]
- Az őszinteség–alázat a HEXACO legerősebb előrejelzője a munkahelyi deviáns viselkedés (lopás, szabotázs, igazolatlan hiányzás) alacsony szintjének.[7]
Amire figyelj
- A magasabb neuroticizmus erősen összefügg a szorongásos és depressziós zavarokkal és a szerhasználattal. Ha most nehéz időszakot élsz, a szakmai segítség működik.[8][2]
- A neuroticizmus a személyiség legerősebb (negatív) kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[9]
- Az alacsonyabb lelkiismeretesség halogatáshoz vezető szokásokkal és kockázatosabb egészségmagatartással jár (étkezés, mozgás, szerek).[10]
- Minden foglalkozásban az alacsonyabb lelkiismeretesség átlagosan alacsonyabb munkateljesítményt jelez előre.[11]
- Lehet, hogy lekicsinyled az eredményeidet, vagy kerülöd a tárgyalást. Ha tisztességesen kiállsz magadért, az nem dicsekvés.
- A státuszjutalmak (címek, juttatások) talán nem motiválnak. Olyan munkát válassz, amely küldetéssel vagy a jól végzett munka örömével jutalmaz.
- A barátságosság negatívan függ össze a jövedelemmel, és a hatás férfiaknál nagyobb.[12]
- Lehet, hogy nehezen mondasz nemet, vagy nehezen állsz ki magadért tárgyalásokon. Készítsd elő előre a kéréseidet.
- A kapcsolatépítés és a láthatóság tudatos erőfeszítést kívánhat tőled. Az, hogy ki válik vezetővé, összefügg az extraverzióval.[13]
- Naplós vizsgálatokban (experience sampling) az emberek jobb hangulatról számoltak be azokban a pillanatokban, amikor extravertáltabban viselkedtek. Ez az introvertáltakra is igaz volt. Ez eszköz, amelyet használhatsz, nem kötelesség.[14]
- A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[11]
- Lehet, hogy túl gyorsan elveted az ismeretlen ötleteket. Próbáld ki őket kis léptékben, mielőtt döntesz.
Munka és karrier
A személyiség csak mérsékelten jelzi előre az érdeklődést, ezért ezeket kiindulópontnak tekintsd. Az érdeklődésed, a készségeid és az értékeid többet számítanak a típusodnál.
- Változatos, gyors visszajelzést adó szerepek illenek hozzád. Kölcsönözz struktúrát eszközöktől, határidőktől és kollégáktól.
- Az alacsony extraverzió kisebb érdeklődéssel jár a vállalkozói és szociális munka iránt. Az összefüggések csak mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet.[15]
- Keress olyan szerepeket, ahol védett idő jut az elmélyült munkára, és ahol írásban vagy aszinkron módon lehet kommunikálni.
- Az alacsonyabb nyitottság kisebb érdeklődéssel jár a művészi és kutató munka iránt. Gyakran jobban illenek a gyakorlati, kétkezi és eljárásokra épülő szerepek.[15]
- A barátságosság a szociális érdeklődéssel függ össze (tanítás, segítés, gondozás).[15]
- A barátságosság csak gyengén jelzi előre az általános munkateljesítményt a különböző foglalkozásokban.[11]
- A kiszámíthatóság, a munkaterhelés feletti kontroll és egy támogató főnök számodra különösen fontos. Vedd figyelembe, amikor munkát választasz.
- Ott lehetsz sikeres, ahol a bizalom döntő: pénzügyi ellenőrzés, megfelelőség, egészségügy, kutatásetika, közszolgálat és mediáció.
Szerelem és párkapcsolat
- A neuroticizmus alacsonyabb kapcsolati elégedettséget és stabilitást jelez előre. Ha kimondod, mi stresszel („Aggódom, nem rád haragszom”), azzal segítesz a párodnak jól reagálni.[16][17]
- A partner magasabb barátságossága nagyobb kapcsolati elégedettséggel jár.[16]
- A világ 10 régiójában az alacsonyabb lelkiismeretesség összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel. A világos megállapodások segítenek.[18]
- A partner lelkiismeretessége összefügg az elégedettséggel: a kis ígéretek betartása számít.[16]
- A magas őszinteség–alázat kevés átfedést jelent a „sötét triász” manipulatív vonásaival, amelyek hajlamosak felőrölni a bizalmat.[19]
- Az introverzió csak gyengén jelzi előre a kapcsolattal való elégedettséget. A csendes természet önmagában nem összeillési probléma.[16]
- Átlagosan a partnerek közötti nyitottságbeli különbségek keveset befolyásolnak az elégedettségen.[16][20]
Barátság
- Lehet, hogy lassabban szerzel barátokat. Az extraverzió erősebben jelzi előre, hány barátot szerzel, mint azt, hogy mennyire szorosak lesznek a barátságok.[5][21]
- A nyugodt, rendszeres találkozók (heti egy séta, egy telefonhívás egy adott napon) közelséget teremtenek anélkül, hogy kimerítenének.
- A barátságosság segíti a barátságok kialakulását és tartósságát, mert az emberek biztonságban érzik magukat melletted.[21]
- Az emberek titkokat bíznak rád, és számítanak a tisztességedre, ami a szoros barátságok kulcsa.
- Szórakoztató és könnyen kezelhető társ vagy. Állíts be emlékeztetőket a születésnapokra és arra, hogy jelentkezz.
- Gyakran észreveszed, ha a barátaid rosszul vannak. Válassz olyan barátokat, akik a te érzéseidet is be tudják fogadni.
- A közös tevékenységek (sport, barkácsolás, főzés) gyakran a barátságaid alapjává válnak.
Stressz és jóllét
- A neuroticizmus a jóllét legerősebb negatív személyiségbeli előrejelzője. Az alvás, a mozgás és a bizonyítékokon alapuló terápia (például a kognitív viselkedésterápia) nagy hatású.[22][2]
- Az introvertáltak átlagosan valamivel kevesebb pozitív érzelemről számolnak be, mint az extravertáltak. A jóllétre az érzelmi stabilitás jobban hat.[22]
- A lelkiismeretesség összefügg az élettel való elégedettséggel, ezért megéri külső struktúrába fektetni.[22]
- A barátságosság mérsékelt pozitív kapcsolatban áll a jólléttel.[22]
- Összességében az őszinteség–alázat proszociális és etikus kimenetekkel jár az élet számos területén.[23]
- A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való elégedettséggel. A gyakorlatiasság semmibe sem kerül a jóllét terén.[22]
Fejlődés
- A tulajdonságok szándékos megváltoztatásáról szóló vizsgálatokban a nyugodtabbá válásra irányuló tudatos erőfeszítés mérhető változást hozott.[24]
- Azok, akik konkrét célokat tűztek ki egy tulajdonság megváltoztatására, néhány hónap alatt mérhető változást mutattak.[24]
- Tekints a határozottságra készségként. A kedvesség és az, hogy világosan kimondod, mire van szükséged, remekül megférnek egymással.
- Tervezz be olyan társas alkalmakat, amelyeket élvezel, és tervezz utánuk időt a feltöltődésre.
- Értékelések és tárgyalások előtt írd össze a hozzájárulásaidat, hogy a szerénységed ne mossa el őket.
- Egyszerre egy új készséget vagy élményt adj hozzá, valamihez kötve, amit már hasznosan csinálsz.
Mennyire erősek ezek az eredmények?
Az itt említett kapcsolatok a tulajdonságok és a kimenetek között valósak és megismételhetők, de egyenként mérsékeltek. A tipikus korrelációk r ≈ 0,10–0,30: a tulajdonságok a valószínűségeket tolják el, nem döntik el a kimenetet. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált kapcsolatok kb. 87%-át megismételte, többnyire valamivel kisebb hatásokkal, mint az eredetileg közölt.[27] A forrás nélküli sorok gyakorlati javaslatok, nem kutatási eredmények.
Források
- Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
- Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
- Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
- Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
- Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
- Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
- Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
- Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
- Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
- Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
- Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
- Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Fleeson, W., Malanos, A. B., & Achille, N. M. (2002). An intraindividual process approach to the relationship between extraversion and positive affect: Is acting extraverted as "good" as being extraverted? Journal of Personality and Social Psychology, 83(6), 1409–1422.
- Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
- Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
- Karney, B. R., & Bradbury, T. N. (1995). The longitudinal course of marital quality and stability: A review of theory, method, and research. Psychological Bulletin, 118(1), 3–34.
- Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
- Lee, K., & Ashton, M. C. (2005). Psychopathy, Machiavellianism, and narcissism in the Five-Factor Model and the HEXACO model of personality structure. Personality and Individual Differences, 38(7), 1571–1582.
- Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
- Harris, K., & Vazire, S. (2016). On friendship development and the Big Five personality traits. Social and Personality Psychology Compass, 10(11), 647–667.
- Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
- Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
- Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
- Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.