Teszt indítása
Menü
Kitöltöm az ingyenes tesztet
Nyelv

Kibővíthető-e a 16 személyiségtípus 64-re?

Igen. És ha a bővítést jól csináljuk, azzal a négybetűs típustesztek fő tudományos problémája is megoldódik.

1. Mit mér valójában a négy betű

Amikor a kutatók ugyanazokkal az emberekkel az MBTI-t és egy Big Five kérdőívet is kitöltették, az MBTI négy skálája a Big Five négy tulajdonságának felelt meg: az E/I az extraverziónak, az S/N a nyitottságnak (mindkettő erősen), a T/F a barátságosságnak, a J/P pedig a lelkiismeretességnek (mindkettő mérsékelten). Az ötödik Big Five tulajdonságnak, a neuroticizmusnak (az érzelmi stabilitás ellentétének) nem volt megfelelője az MBTI-ben. [1] Más szóval a 16 típus négy valódi tulajdonság durva felosztása, és hiányzik belőle egy fontos tulajdonság.

2. A két hiányzó betű

Az érzelmi stabilitás (C/R) az egyik legtöbb következménnyel járó mért tulajdonság: a személyiségjegyek közül a jóllét és a munkával való elégedettség legerősebb előrejelzője, és szorosan összefügg a szorongással és a depresszióval. [29][10][30]

Az őszinteség–alázat (M/A) az a hatodik faktor, amelyet sok nyelv lexikai vizsgálatai feltártak; ebből született a HEXACO-modell. [5] A Big Five-on túl is előrejelzi az etikus viselkedést, az együttműködést és a munkahelyi deviáns viselkedést. [13][14][6]

Ha mind a hat tulajdonságot magasra és alacsonyra osztod, 2⁶ = 64 típust kapsz. Minden betű mögött évtizedes kutatás áll.

3. A „megváltozott a típusom” probléma

A négybetűs tesztek klasszikus kritikája, hogy sokan más típust kapnak, amikor újra kitöltik a tesztet: a pontszámok a középen sűrűsödnek, és apró ingadozások megfordítják a betűt. [2] A 64 Types minden tulajdonsághoz percentilist mutat, határesetnek jelöl minden tulajdonságot, amely 10 pontnál közelebb van az átlaghoz, és megmutatja azt az alternatív típust is, amelyet kaphatnál.

4. Kérdések és normák

A 62 kérdés a Nemzetközi Személyiségkérdés-gyűjteményből (International Personality Item Pool, IPIP) származik, amely közkincs: bárki bármilyen célra felhasználhatja, üzletileg is. Ezek az 50 Big Five markerkérdés [3] és 12 őszinteség–alázat kérdés az IPIP-HEXACO-ból [4], az utóbbi négy alskálájának (őszinteség, tisztességesség, a kapzsiság kerülése és szerénység) mindegyikéből három. A 12 kérdést a legmagasabb tétel–skála korreláció alapján választottuk ki.

TulajdonságKérdésekNorma NMegbízhatóság (α)Átlag (1–5)Szórás
Extraverzió1019 7180,893,010,92
Nyitottság / Intellektus1019 7180,793,910,63
Barátságosság1019 7180,833,850,71
Lelkiismeretesség1019 7180,813,350,73
Érzelmi stabilitás1019 7180,872,900,86
Őszinteség–alázat1222 7820,823,390,70

Normacsoportok: az Open Psychometrics nyílt adatkészletei, önkéntesen online kitöltő emberekkel (2012 körül gyűjtve; Big Five: N = 19 718; IPIP-HEXACO: N = 22 782). Az őszinteség–alázat normáit 7 fokú skálán gyűjtötték, és lineárisan 5 fokú skálára alakították át. Az önkéntes online minták a fiatalabbak (medián életkor ≈ 22 év) és az angolul beszélők felé tolódnak. Azt tervezzük, hogy a normákat a webhely felhasználóinak adataival újraszámoljuk, és közzétesszük az eredményt.

5. A Részletes jelentés (29 alskála)

Az opcionális részletes teszt a közkincs IPIP-NEO-120-at használja, amely a Big Five 30 alskáláját méri, alskálánként 4 kérdéssel (Johnson, 2014, Journal of Research in Personality, 51, 78–89). A „liberalizmus” alskálát kihagyjuk, mert a kérdései arra vonatkoznak, hogy liberális vagy konzervatív jelöltekre szavazol-e, ami az Egyesült Államokra szabott politikai kérdés. A percentilisek Johnson nyílt adatkészletén alapulnak (410 376 teljes kitöltés), amelyben az alskálák megbízhatósága α = 0,66 és 0,88 között van. Az alskálák kevésbé pontosan mérhetők, mint a hat tág tulajdonság, és a jelentés ezt meg is mondja.

A magyar kérdésekhez Kun Ágota fordítását használjuk az IPIP NEO tartományskálákról, amelyet a hivatalos IPIP-webhely közöl. A 116 kérdésből 34 szerepel ebben a fordításban. Az a 16 kérdés, amely az ingyenes tesztben is szerepel, ugyanazt a magyar mondatot kapja, mint ott. A közölt fordításból származó további 24 kérdésből 23-at változatlanul veszünk át, egynél egy elírást javítottunk („dolgozom” a közölt „dogozom” helyett). A többi 76 kérdést mi fordítottuk. Minden forrást és minden változtatást a kérdéseket tartalmazó forrásfájl dokumentál.

Megjegyzés: a Részletes jelentés normái angolul válaszoló emberektől származnak, és a magyar kérdéseket nem normálták külön magyar anyanyelvűeken. A saját fordításaink ráadásul nem estek át önálló validálási vizsgálaton. A percentiliseket tekintsd közelítőnek. A pontozás pontosan ugyanaz, mint az angol változatban.

6. A magyar változatról

Az ingyenes teszt 62 kérdéséből 29 megtalálható Kun Ágota magyar fordításában, amelyet a hivatalos IPIP-webhely közöl (IPIP NEO tartományskálák). Ezek közül 28-at változatlanul veszünk át. Egynél a közölt szöveg mást jelent, mint az angol eredeti („Nem szeretek önmagamra figyelmet fordítani”, azaz nem szeretek magammal foglalkozni, miközben az angol kérdés a figyelem magunkra vonásáról szól), ezért ott a „Nem szeretem magamra vonni a figyelmet” változatot használjuk.

A másik 33 kérdésnek (22 Big Five markerkérdésnek és 11 őszinteség–alázat kérdésnek) nincs közzétett magyar fordítása az IPIP-webhelyen, ezért ezeket mi fordítottuk, a lehető legközelebb az angol jelentéshez. A kérdéseket tartalmazó forrásfájlban minden kérdésnél jelöljük, hogy közölt vagy saját fordítás.

Megjegyzés: a normák angolul válaszoló emberektől származnak. A kérdések magyar változatát nem normálták külön magyar anyanyelvűeken, a saját fordításainkat nem validálták önálló vizsgálatban, és a fordítás, valamint a kulturális különbségek kissé eltolhatják a válaszokat. A percentiliseket ezért tekintsd közelítőnek. A pontozás pontosan ugyanaz, mint az angol változatban.

7. Őszintén a korlátokról

  • Az önbevallás azt mutatja meg, hogyan látod önmagad. Nem klinikai eszköz, nem diagnózis és nem kiválasztási teszt.
  • A tulajdonságok folytonosak. A típusok összefoglalók, és két azonos kódú ember percentilisei nagyon különbözhetnek.
  • A tulajdonságok és a kimenetek közötti összefüggések valódiak, de mérsékeltek (általában r ≈ 0,10–0,30). Jól megismételhetők, de gyakran kisebb hatással, mint az eredeti közleményekben. [37][34][38]
  • A személyiség változik. Az életkorral az emberek általában lelkiismeretesebbek, barátságosabbak és érzelmileg stabilabbak lesznek, és a tulajdonságok szándékos erőfeszítéssel vagy pszichoterápiával is változhatnak. [33][35][36]
  • A négybetűs típusok nevei a webhely saját, tulajdonságokon alapuló leírásai. Nem használjuk a „kognitív funkciókat”, amelyeknek nincs empirikus alátámasztása, és semmit sem állítunk róluk.

Összes forrás

  1. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  2. Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
  3. Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26–42.
  4. Ashton, M. C., Lee, K., & Goldberg, L. R. (2007). The IPIP–HEXACO scales: An alternative, public-domain measure of the personality constructs in the HEXACO model. Personality and Individual Differences, 42(8), 1515–1526.
  5. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  6. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  7. Lee, K., & Ashton, M. C. (2005). Psychopathy, Machiavellianism, and narcissism in the Five-Factor Model and the HEXACO model of personality structure. Personality and Individual Differences, 38(7), 1571–1582.
  8. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  9. Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
  10. Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
  11. Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
  12. Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
  13. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  14. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  15. Zhao, H., & Seibert, S. E. (2006). The Big Five personality dimensions and entrepreneurial status: A meta-analytical review. Journal of Applied Psychology, 91(2), 259–271.
  16. Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
  17. Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
  18. Poropat, A. E. (2009). A meta-analysis of the five-factor model of personality and academic performance. Psychological Bulletin, 135(2), 322–338.
  19. Feist, G. J. (1998). A meta-analysis of personality in scientific and artistic creativity. Personality and Social Psychology Review, 2(4), 290–309.
  20. Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
  21. Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
  22. Karney, B. R., & Bradbury, T. N. (1995). The longitudinal course of marital quality and stability: A review of theory, method, and research. Psychological Bulletin, 118(1), 3–34.
  23. Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
  24. Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
  25. Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
  26. Harris, K., & Vazire, S. (2016). On friendship development and the Big Five personality traits. Social and Personality Psychology Compass, 10(11), 647–667.
  27. Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
  28. Fleeson, W., Malanos, A. B., & Achille, N. M. (2002). An intraindividual process approach to the relationship between extraversion and positive affect: Is acting extraverted as "good" as being extraverted? Journal of Personality and Social Psychology, 83(6), 1409–1422.
  29. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  30. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  31. Kern, M. L., & Friedman, H. S. (2008). Do conscientious individuals live longer? A quantitative review. Health Psychology, 27(5), 505–512.
  32. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
  33. Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
  34. Roberts, B. W., Kuncel, N. R., Shiner, R., Caspi, A., & Goldberg, L. R. (2007). The power of personality: The comparative validity of personality traits, socioeconomic status, and cognitive ability for predicting important life outcomes. Perspectives on Psychological Science, 2(4), 313–345.
  35. Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
  36. Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
  37. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
  38. Ozer, D. J., & Benet-Martínez, V. (2006). Personality and the prediction of consequential outcomes. Annual Review of Psychology, 57, 401–421.
  39. Judge, T. A., Higgins, C. A., Thoresen, C. J., & Barrick, M. R. (1999). The Big Five personality traits, general mental ability, and career success across the life span. Personnel Psychology, 52(3), 621–652.
  40. Ng, T. W. H., Eby, L. T., Sorensen, K. L., & Feldman, D. C. (2005). Predictors of objective and subjective career success: A meta-analysis. Personnel Psychology, 58(2), 367–408.
  41. Wilmot, M. P., & Ones, D. S. (2019). A century of research on conscientiousness at work. Proceedings of the National Academy of Sciences, 116(46), 23004–23010.
  42. Solomon, B. C., & Jackson, J. J. (2014). The long reach of one’s spouse: Spouses’ personality influences occupational success. Psychological Science, 25(12), 2189–2198.
  43. Kelly, E. L., & Conley, J. J. (1987). Personality and compatibility: A prospective analysis of marital stability and marital satisfaction. Journal of Personality and Social Psychology, 52(1), 27–40.
  44. Asendorpf, J. B., & Wilpers, S. (1998). Personality effects on social relationships. Journal of Personality and Social Psychology, 74(6), 1531–1544.
  45. Connor-Smith, J. K., & Flachsbart, C. (2007). Relations between personality and coping: A meta-analysis. Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080–1107.
  46. Stieger, M., Flückiger, C., Rüegger, D., Kowatsch, T., Roberts, B. W., & Allemand, M. (2021). Changing personality traits with the help of a digital personality change intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(8), e2017548118.