Teszt indítása

Mi a HEXACO-modell? Az őszinteség–alázat, a személyiség hatodik faktora

A 64 Types csapata · Frissítve: 2026. október 20. · 6 perc olvasás · 13 publikált forrás

A HEXACO-modell hat tág tulajdonsággal írja le a személyiséget: őszinteség–alázat (H), emocionalitás (E), extraverzió (X), barátságosság (A), lelkiismeretesség (C) és tapasztalatokra való nyitottság (O). Sok nyelv személyiségleíró szavainak vizsgálataiból született, amelyek újra és újra öt helyett hat faktort találtak.[1][2] Jellegzetes újítása, az őszinteség–alázat, az őszinteséget, a tisztességességet, a kapzsiság kerülését és a szerénységet írja le. Az etikus és együttműködő viselkedést jobban előrejelzi, mint a Big Five modell.[3][4]

Ez az útmutató elmagyarázza, honnan származik a HEXACO, mi az őszinteség–alázat (és mi nem), mit jelez előre, és hogyan használja a 64 Types a kódod hatodik betűjeként.

Honnan származik a HEXACO-modell

A Big Five modell nagyrészt angol melléknevekre épült. Amikor a kutatók más nyelveken is elvégezték ugyanilyen lexikai vizsgálatokat, stabil hatfaktoros szerkezet jelent meg. Egy 2004-es tanulmány a holland, francia, német, magyar, olasz, koreai és lengyel eredményeket hasonlította össze, és mind a hét nyelvben hasonló hatfaktoros megoldást talált.[1] Michael Ashton és Kibeom Lee ezután a Big Five alternatívájaként javasolta a HEXACO-modellt, és bemutatta elméleti előnyeit.[2] Saját kérdőívet is kidolgoztak, a HEXACO Personality Inventoryt (HEXACO-PI), és leírták pszichometriai jellemzőit.[5]

Később a Nemzetközi Személyiségkérdés-gyűjtemény (International Personality Item Pool, IPIP) kérdéseiből közkincs HEXACO-skálákat állítottak össze, hogy a kutatók és a webhelyek licencdíj nélkül mérhessék ezeket a konstruktumokat.[6] A 64 Types ezeket a kérdéseket használja.

A hat HEXACO-faktor

FaktorA magas pontszámúakA legközelebbi Big Five tulajdonság
Őszinteség–alázat (H)Őszinték, tisztességesek, nem érdekli őket a luxus és a státusz, szerényekNincs közvetlen megfelelője
Emocionalitás (E)Szorongók, szentimentálisak, támaszt igénylők, félnek a fizikai veszélytőlNeuroticizmus (részben)
Extraverzió (X)Társaságkedvelők, társas helyzetekben magabiztosak, élénkekExtraverzió
Barátságosság (A)Megbocsátók, türelmesek, szelídek, nehéz feldühíteni őketBarátságosság (részben)
Lelkiismeretesség (C)Szervezettek, szorgalmasak, gondosak, maximalistákLelkiismeretesség
Tapasztalatokra való nyitottság (O)Kíváncsiak, kreatívak, nem konvencionálisak, fogékonyak a szépreNyitottság

A hat faktorból három közeli rokona a Big Five megfelelőjének. Az érdekes különbségek az őszinteség–alázatot, az emocionalitást és a barátságosságot érintik. A lexikai adatokban a düh és az ingerlékenység a barátságosság alacsony pólusára került, nem a szorongás mellé, az emocionalitás pedig a szentimentalizmust és a bátorság hiányát foglalta magában.[1] A HEXACO emocionalitása tehát nem egyszerűen a Big Five neuroticizmusa más néven.

Mit mér az őszinteség–alázat

A HEXACO-kérdőívekben az őszinteség–alázatnak négy alskálája van:[5][6]

  • Őszinteség: annak elutasítása, hogy hízelgéssel vagy manipulációval szerezd meg, amit akarsz.
  • Tisztességesség: annak elutasítása, hogy személyes haszonért csalj, lopj vagy megkerüld a szabályokat.
  • A kapzsiság kerülése: csekély érdeklődés a vagyon, a luxus és a magas státusz jelei iránt.
  • Szerénység: átlagos embernek látni magad, akinek nem jár különleges bánásmód.
Hogyan néz ki általában a magas és az alacsony őszinteség–alázat, alskálánként
AlskálaMagasabb (M · szerény)Alacsonyabb (A · ambiciózus)
ŐszinteségAzt mondja, amit gondol; nem használja taktikaként a hízelgéstSzívesen használja a bájt vagy a hízelgést, hogy előrébb jusson
TisztességességAkkor sem csal, ha hasznára válnaKönnyebben megkerüli a szabályokat, ha kicsinek tűnik a kockázat
A kapzsiság kerüléseKeveset törődik a luxuscikkekkel és a vagyon fitogtatásávalA pénz, a státuszszimbólumok és az elismerés motiválják
SzerénységÁtlagos embernek látja magát; nem szereti a különleges bánásmódotÚgy véli, több tisztelet vagy kiváltság jár neki, mint másoknak

Az alacsony szintű emberek nem feltétlenül becstelenek minden helyzetben. Inkább a státusz, a pénz és az előrejutás motiválja őket, könnyebben bánnak a hízelgéssel és az önreklámmal, és könnyebben megkerülik a szabályokat, ha megéri, és kicsi a kockázat. Ezért nevezi a 64 Types az alacsony pólust ambiciózusnak (A), a magasat pedig szerénynek (M).

Az őszinteség–alázat csak barátságosság?

Nem, és ez a megkülönböztetés a modell egyik legfontosabb hozzájárulása. Kedvesnek lenni és tisztességesnek lenni két különböző dolog. Valaki lehet meleg, elbűvölő és konfliktuskerülő (magas barátságosság), és közben csendben előnyöket szerezhet magának (alacsony őszinteség–alázat). Más lehet morcos és türelmetlen (alacsony barátságosság), de szigorúan becsületes (magas őszinteség–alázat). Ashton és Lee szerint a hatfaktoros modell megkülönbözteti a proszocialitás ezen formáit, amelyeket a Big Five modell összemos.[2]

Gyakorlati tipp

Ha azt akarod eldönteni, megbízhatsz-e valakiben, válaszd szét a „kedves velem?” és a „tisztességesen játszik, amikor senki sem ellenőrzi?” kérdést. A második áll közelebb az őszinteség–alázathoz.

Mit jelez előre az őszinteség–alázat

Munkahelyi deviáns viselkedés

Egy metaanalízis, amely a Big Five modellt a HEXACO-val hasonlította össze, azt mutatta, hogy az őszinteség–alázat függött össze a legerősebben a munkahelyi deviáns viselkedéssel, például a lopással, a szabotázzsal, az igazolatlan hiányzással és a kollégákkal szembeni csúnya viselkedéssel. A HEXACO-tartományok együtt a deviáns viselkedés varianciájának nagyobb részét magyarázták (kb. 32%), mint a Big Five tartományok (kb. 19%).[3]

Együttműködés és tisztesség a gazdasági játékokban

Olyan kísérletekben, ahol az emberek arról döntenek, hogyan osszanak el pénzt, a magasabb őszinteség–alázatú résztvevők tisztességesebben bántak másokkal, még olyan helyzetekben is, ahol következmények nélkül megtarthattak volna többet.[7] 770 gazdasági játékos vizsgálat metaanalízise szerint a mások kihasználásával összefüggő tulajdonságok, köztük az egyik legfontosabbként az őszinteség–alázat, a proszociális viselkedés legkövetkezetesebb előrejelzői közé tartoztak.[4]

A „sötét” tulajdonságok

Az alacsony őszinteség–alázat erősen összefügg a pszichopátiával, a machiavellizmussal és a nárcizmussal, és a HEXACO-modell ezeket a tulajdonságokat jobban megragadta, mint a Big Five modell.[8]

A kimenetek széles hálója

A HEXACO-modell egy átfogó metaanalitikus áttekintése feltérképezte az egyes faktorok kapcsolatait sok más változóval és viselkedéssel, és megmutatta, hogy az őszinteség–alázat olyan információt hordoz, amely a másik öt faktorban nincs meg.[9]

Mint minden személyiségjegynél, itt is sok ember átlagos hajlamairól van szó, mérsékelt hatásnagyságokkal. Egy pontszám nem mondja meg, hogy egy adott ember egy adott helyzetben tisztességesen fog-e viselkedni.

Hogyan használd az őszinteség–alázat pontszámodat

Mivel az őszinteség–alázat ilyen szorosan összefügg azzal, mennyire tartanak mások megbízhatónak, érdemes komolyan venni az eredményedet. Az alábbi tanácsok gyakorlati javaslatok, nem a fenti kutatások eredményei.

Gyakorlati tipp az A betűhöz

Ha az „ambiciózus” (A) betűt kaptad, a státusz és a siker iránti vágyad hajtóerő lehet. A kockázat a hosszú távú bizalmat érinti. Legyél világos abban, ki mivel járult hozzá, időben fedd fel az összeférhetetlenséget, és tarts meg néhány olyan kapcsolatot, amelyben semmi sem forog kockán.

Gyakorlati tipp az M betűhöz

Ha a „szerény” (M) betűt kaptad, talán alábecsülöd a munkádat, és kerülöd a tárgyalást. A tisztesség veled szemben is érvényes: dokumentáld a hozzájárulásaidat, és kérd azt, amit a szereped ér.

Gyakorlati tipp csapatoknak

Egy csapatban válaszd szét a bájt és a tisztességet. Aki kellemes a megbeszéléseken (barátságosság), nem feltétlenül az, aki megosztja az érdemeket és megőrzi a titkokat (őszinteség–alázat). Figyeld, mit tesznek az emberek, amikor valamibe kerül nekik.

Az őszinteség–alázat nem azt jelenti, hogy lábtörlő vagy. Az alacsony barátságosság és a magas őszinteség–alázat együtt valakit ír le, aki morcos, de tisztességes, pontosan azt a mintázatot, amelynek megragadására a HEXACO-modellt létrehozták.[2] Végül: a legtöbb bizonyíték arra, hogy a tulajdonságok terápiával és tudatos erőfeszítéssel befolyásolhatók, a Big Five tulajdonságokról szóló vizsgálatokból származik,[10] és kifejezetten az őszinteség–alázatról kevesebbet tudunk. Egy percentilis mégis azt írja le, hol vagy most, nem azt, hol kell maradnod.

Őszinteség–alázat a 64 Typesban: az M/A betű

A 64 Types kódod hatodik betűje az őszinteség–alázatot mutatja, amelyet 12 közkincs IPIP-HEXACO kérdéssel mérünk, alskálánként hárommal.[6] A pontszámodat egy nyílt adatkészlet kb. 22 800 válaszához viszonyítjuk, és percentilist kapsz. Az átlagtól 10 percentilispontnál kisebb távolságra lévő tulajdonságot határesetnek jelöljük. Lásd: Hogyan működik a 64 Types tesztje.

Két dolgot érdemes tudni:

  • Az ötödik betűnk (C/R) nem a HEXACO emocionalitása. Ez a Big Five érzelmi stabilitása, a neuroticizmus ellentéte, Goldberg markereivel mérve.[11] Azért választottuk, mert a jóllétről és a mentális egészségről szóló kutatások legnagyobb része pontosan erről a tulajdonságról szól.[12][13] Bővebben az érzelmi stabilitásról szóló útmutatónkban.
  • A kód végén álló „A” azt jelenti, „ambiciózus”, nem azt, hogy „magabiztos” (Assertive), mint néhány más online tesztben. Például az ENTJ-CA nyugodt (C) és státuszra törekvő (A), az INFJ-RM pedig érzelmileg érzékeny (R) és szerény (M).

Gyakori kérdések

Mit jelent a HEXACO rövidítés?

A hat faktort: őszinteség–alázat (Honesty-Humility), emocionalitás (Emotionality), extraverzió (eXtraversion), barátságosság (Agreeableness), lelkiismeretesség (Conscientiousness) és tapasztalatokra való nyitottság (Openness).[2]

Jobb a HEXACO, mint a Big Five modell?

Jól megalapozott alternatíva. Legnagyobb előnye az őszinteség–alázat, amely például a munkahelyi deviáns viselkedést és a gazdasági játékokban mutatott tisztességet a Big Five modellen túl is előrejelzi.[3][4] A Big Five modellnek hosszabb a kutatási múltja, főleg az egészség és a jóllét területén.

Rossz dolog, ha alacsony az őszinteség–alázatom?

Átlagosan a szabályok gyakoribb megkerülésével és önző viselkedéssel jár.[3][8] De a státusz és a siker iránti motivációt is leírja, és egy percentilis leírás, nem ítélet a jellemről.

Lehet csalással magas pontszámot elérni őszinteség–alázatban?

Bármely önbevallásos kérdőív kitölthető nem őszintén, főleg ha nagy a tét. Egy ingyenes, névtelen, önismereti célú tesztben kevés ok van erre, ezért önreflexiós eszközként mutatjuk be, nem kiválasztási eszközként.

Források

  1. Ashton, M. C., Lee, K., Perugini, M., Szarota, P., de Vries, R. E., Di Blas, L., Boies, K., & De Raad, B. (2004). A six-factor structure of personality-descriptive adjectives: Solutions from psycholexical studies in seven languages. Journal of Personality and Social Psychology, 86(2), 356–366.
  2. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  3. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  4. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  5. Lee, K., & Ashton, M. C. (2004). Psychometric properties of the HEXACO Personality Inventory. Multivariate Behavioral Research, 39(2), 329–358.
  6. Ashton, M. C., Lee, K., & Goldberg, L. R. (2007). The IPIP–HEXACO scales: An alternative, public-domain measure of the personality constructs in the HEXACO model. Personality and Individual Differences, 42(8), 1515–1526.
  7. Hilbig, B. E., & Zettler, I. (2009). Pillars of cooperation: Honesty–Humility, social value orientations, and economic behavior. Journal of Research in Personality, 43(3), 516–519.
  8. Lee, K., & Ashton, M. C. (2005). Psychopathy, Machiavellianism, and narcissism in the Five-Factor Model and the HEXACO model of personality structure. Personality and Individual Differences, 38(7), 1571–1582.
  9. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  10. Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
  11. Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26–42.
  12. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  13. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.

Hogyan írjuk az útmutatókat: minden tudományos állítás publikált forrásra hivatkozik, a hatásméreteket a közölt formában adjuk meg, a bizonyítékokon túlmutató tanácsokat pedig gyakorlati tippként jelöljük. Olvass a módszerünkről. Hibát találtál? Írj nekünk: [email protected].

Kapcsolódó útmutatók