Teszt indítása
Menü
Kitöltöm az ingyenes tesztet
Nyelv

Hogyan működik a 64 Types tesztje: kérdések, pontozás, normák és határesetek

A 64 Types csapata · Frissítve: 2026. október 20. · 6 perc olvasás · 15 publikált forrás

A 64 Types tesztje hat személyiségjegyet mér 62 közkincs kutatási kérdéssel, minden tulajdonság pontszámát kb. 20 000 valódi válaszhoz viszonyított percentilissé alakítja, és minden tulajdonsághoz betűt rendel aszerint, hogy a medián felett vagy alatt vagy. Négy betű az ismert E/I, N/S, F/T és J/P skálának felel meg, a Big Five modell tulajdonságaiként mérve.[1][2] Két további betű olyan tulajdonságokat ad hozzá, amelyeket a négybetűs típus kihagy: az érzelmi stabilitást (C/R) és az őszinteség–alázatot (M/A).[3] Minden tulajdonságot, amely 10 percentilispontnál közelebb van a mediánhoz, határesetnek jelölünk, és megmutatjuk azt a kódot is, amelyet helyette kaphatnál.

Ez az oldal minden lépést elmagyaráz, hogy magad ítélhesd meg az eredményedet.

A hat betű

Egy 64 Types kód így néz ki: INTJ-CM, négy ismert betű, egy kötőjel és két új. Minden pozíció egy tulajdonság.

PozícióTulajdonságMagas pólusAlacsony pólus
1ExtraverzióE · extravertáltI · introvertált
2Nyitottság / intellektusN · fantáziadúsS · gyakorlatias
3BarátságosságF · gondoskodóT · kritikus
4LelkiismeretességJ · szervezettP · rugalmas
5Érzelmi stabilitásC · nyugodtR · érzékeny
6Őszinteség–alázatM · szerényA · ambiciózus

Az első négy pozíció megfeleltetése azon a kutatáson alapul, amely kimutatta, hogy az MBTI E/I, S/N, T/F és J/P skálája rendre a Big Five modell extraverziójával, nyitottságával, barátságosságával és lelkiismeretességével korrelál.[2] Az érzelmi stabilitás az a Big Five tulajdonság, amelyet egyetlen MBTI-skála sem ragad meg,[2] az őszinteség–alázat pedig a HEXACO-modell hatodik faktora.[4] Hat betű, mindegyik két változattal, 2⁶ = 64 típust ad. Lásd: MBTI és Big Five és őszinteség–alázat.

Honnan származik a 62 kérdés

Minden kérdés a Nemzetközi Személyiségkérdés-gyűjteményből (International Personality Item Pool, IPIP) származik, amely közkincs: bárki bármilyen célra felhasználhatja, üzletileg is:

  • 50 kérdés a Big Five modell Lewis Goldberg által kidolgozott IPIP-markere, tulajdonságonként 10: extraverzió, nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség és érzelmi stabilitás.[1]
  • 12 kérdés az IPIP-HEXACO őszinteség–alázat skáláiból származik, hármat-hármat az őszinteség, a tisztességesség, a kapzsiság kerülése és a szerénység alskálájából.[3] Minden alskálához azt a három kérdést választottuk, amelynek a legmagasabb volt a korrigált tétel–összpontszám korrelációja egy 22 782 válaszból álló nyílt adatkészletben.

Minden állítást, például „Mindig felkészült vagyok” vagy „Aggódom dolgok miatt”, aszerint értékelsz, mennyire jellemző rád, 1-től (egyáltalán nem igaz) 5-ig (teljesen igaz). A kérdések fele (62-ből 31) fordított: ha a „Szanaszét hagyom a holmimat” állítást igaznak értékeled, az csökkenti a lelkiismeretesség-pontszámodat. Az irányok keverése csökkenti annak a szokásnak a hatását, hogy valaki mindenre igent mond. A magyar változatban a 62 kérdésből 29 Kun Ágota közzétett magyar IPIP-fordításából származik (egynél javított szöveggel), a többit mi fordítottuk.

Lépésről lépésre: a válaszoktól a percentilisekig

  1. Fordítsd meg a fordított kérdéseket. A fordított kérdéseknél az 5-ös válasz 1 lesz, a 4-es 2, és így tovább.
  2. Számold ki az átlagot. Az egyes tulajdonságok nyers pontszáma a hozzájuk tartozó kérdések átlaga, 1-től 5-ig.
  3. Hasonlítsd valódi emberekhez. A nyers pontszámot elhelyezzük a normacsoport eloszlásában. Minden tulajdonsághoz eltároljuk a 0-tól 100-ig terjedő percentiliseket, és interpolálunk közöttük, így az eredményed a normacsoport azon hányada, amely nálad alacsonyabb pontszámot ért el.
  4. Rendelj hozzá betűt. Az 50. percentilistől felfelé a magas pólus betűjét kapod (például E), alatta az alacsony pólusét (I).
  5. Jelöld a határeseteket. Ha a percentilised 10 pontnál közelebb van az 50-hez (a 40. és a 60. percentilis között), a tulajdonságot határesetnek jelöljük, és az ellentétes betűvel egy alternatív kódot is mutatunk.

A pontozás teljes egészében a böngésződben történik. A válaszaidat nem küldjük el egyetlen szerverre sem (lásd az adatvédelmi tájékoztatót).

Miért percentilisek, és miért nem nyers pontszámok

A nyers pontszámok félrevezetők, mert az emberek a különböző tulajdonságoknál másképp használják a skálát. A normaadatainkban a barátságosság átlaga 5-ből 3,85, az extraverzióé 3,01. Ugyanaz a nyers pontszám tehát nagyon különböző dolgokat jelent:

Ugyanaz a 3,8-as nyers pontszám két tulajdonságban (a 64 Types normaadatai)
TulajdonságNyers pontszámHozzávetőleges percentilisBetű
Extraverzió3,8kb. 78E (egyértelmű)
Barátságosság3,8kb. 42T (határeset)

Normák nélkül a 3,8 mindkét esetben „magasnak” tűnne. Normákkal egyértelmű extraverziót jelent, a barátságosságban viszont kissé átlag alatti értéket.

A normacsoportok és korlátaik

A Big Five percentilisei az Open Psychometrics egy nyílt adatkészletén alapulnak, amelyben 19 718 önkéntes online résztvevő válaszolt ugyanarra az 50 IPIP-kérdésre. Az őszinteség–alázat percentilisei egy 22 782 válaszból álló nyílt IPIP-HEXACO adatkészleten alapulnak, amelyet 7 fokú skálán gyűjtöttek, és lineárisan alakítottunk át a mi 5 fokú skálánkra. Mindkettőt 2012 körül gyűjtötték.

Normastatisztikák (1–5-ös skála)
TulajdonságKérdésekNorma NMegbízhatóság (α)ÁtlagSzórás
Extraverzió1019 7180,893,010,92
Nyitottság / intellektus1019 7180,793,910,63
Barátságosság1019 7180,833,850,72
Lelkiismeretesség1019 7180,813,350,73
Érzelmi stabilitás1019 7180,872,900,86
Őszinteség–alázat1222 7820,823,390,70

A megbízhatóság (Cronbach-alfa) 0,79 és 0,89 között van, ami jó a rövid kutatási skáláknál. A legnagyobb korlát a minta: online önkéntesek, akik között több a fiatal (medián életkor kb. 22 év) és az angolul beszélő. A percentilised azt jelenti, „az online személyiségteszteket kitöltő emberekhez képest”, nem azt, hogy „a Föld összes emberéhez képest”. Azt tervezzük, hogy a normákat a felhasználóink adataival újraszámoljuk, és közzétesszük az eredményt.

A határeset-jelölések: az eredmény őszinte része

A személyiségjegyek pontszámai a középen sűrűsödnek: a legtöbb ember a közép közelében van, és az eloszlások nem válnak két táborra.[5][2] Aki a medián közelében áll, egy másik napon pusztán a szokásos mérési hiba miatt is más betűt kaphat. Ez a fő oka annak, hogy a négybetűs típusok újrakitöltéskor „megváltoznak”.[6]

Ahelyett, hogy elrejtenénk, megmutatjuk. Ha a lelkiismeretességed az 55. percentilisen van, látod a kódodat, egy határeset-jelölést a J betűn, és azt a kódot, amelyet P-vel kapnál. Nézd a percentilist, ne csak a betűt. Definíció szerint az emberek 20%-a minden tulajdonságban a 40–60-as sávban van, így egy-két határeset betű teljesen normális.

Gyakorlati tipp

Ha van határeset betűd, olvasd el mindkét típus oldalát. Egy határeset ENFJ-CM jól teszi, ha az ENFP-CM típusról is olvas. Azok a tulajdonságaid írnak le a legjobban, amelyekben egyértelműen magas vagy egyértelműen alacsony a pontszámod.

Honnan származik a profilok tartalma

A 16 alapnév (például „Stratéga” az INTJ esetében) és a négy változat („Kiegyensúlyozott és őszinte”, „Kiegyensúlyozott és ambiciózus”, „Érzékeny és őszinte”, „Érzékeny és ambiciózus”) a saját leírásaink. Minden, amit a karrierről, a kapcsolatokról, a barátságról és a jóllétről mondunk, a tulajdonságokról szóló kutatásokon alapul, és forrásokkal szerepel az egyes típusok oldalán, a forrás nélküli sorokat pedig egyértelműen gyakorlati tanácsként jelöljük. A karrierjavaslatok a személyiség és a szakmai érdeklődés közötti metaanalitikus összefüggéseken alapulnak.[7]

Nem használjuk a „kognitív funkciókat”, mert nincs empirikus alátámasztásuk.[2] Összeillést sem adunk meg százalékban, mert a személyiségbeli hasonlóság nagyon keveset magyaráz a párkapcsolati elégedettségből.[8] Ehelyett összehasonlító eszközünk a különbségeket mutatja meg.

Az opcionális Részletes jelentés: 29 alskála

Minden Big Five tulajdonság szűkebb alskálákból áll, és két azonos kódú ember ezen a szinten különbözhet. Az opcionális részletes teszt a közkincs IPIP-NEO-120 116 kérdését használja, amely 30 alskálát mér, alskálánként négy kérdéssel.[9] A „liberalizmus” alskálát nem használjuk, mert a kérdései arra vonatkoznak, hogy liberális vagy konzervatív jelöltekre szavazol-e. A percentilisek Johnson 410 376 teljes kitöltést tartalmazó nyílt adatkészletén alapulnak, amelyben az alskálák megbízhatósága nagyjából 0,66 és 0,88 között van, alacsonyabb, mint a tág tulajdonságoknál, mert minden alskálához csak négy kérdés tartozik.

A Részletes jelentés a webhelyen 7,99 amerikai dollárba kerül; az öt legjellemzőbb alskáládat ingyen látod. Akkor hasznos, ha meg akarod érteni, miért kaptál egy bizonyos betűt, például hogy az alacsony érzelmi stabilitásod a szorongásból, a dühből vagy a szomorúságból fakad-e.

Mi nem a teszt

  • Önértékelés arról, hogyan látod magad. A téged jól ismerő emberek további információval szolgálhatnak, főleg az értékelő jellegű tulajdonságokról, például az értelemről.[10][11]
  • Nem klinikai vagy diagnosztikai eszköz, és nem toborzási eszköz. A tulajdonságok és a kimenetek közötti összefüggések valódiak, de mérsékeltek.[12][13]
  • Nem rögzített címke. A tulajdonságok az élet során és tudatos erőfeszítéssel változnak.[14][15]

Gyakori kérdések

Mennyi ideig tart a 64 Types tesztje?

Kb. 8 percig a 62 kérdés. Nincs szükség regisztrációra, és a pontszámokat a böngésződ számolja ki.

Ingyenes a 64 Types tesztje?

Igen. A fő teszt és a hat tulajdonságról szóló teljes eredmény ingyenes. Az opcionális, 29 alskálás Részletes jelentés 7,99 amerikai dollárba kerül, az öt legjellemzőbb alskála pedig ingyen látható.

Mit jelent a „határeset” az eredményemben?

Azt, hogy abban a tulajdonságban a percentilised 40 és 60 között van, vagyis közel az átlaghoz, és újrakitöltéskor más betűt kaphatnál. A pontszámok a középen sűrűsödnek, ezért ez gyakori.[5]

Kapcsolatban áll a 64 Types a Myers-Briggs Companyvel vagy a 16Personalities-szel?

Nem. A 64 Types közkincs IPIP-kérdéseket és saját leírásokat használ. Semmilyen kapcsolatban nem áll a Myers-Briggs Companyvel, a 16Personalities-szel vagy a HEXACO-PI-R szerzőivel.

Források

  1. Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26–42.
  2. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  3. Ashton, M. C., Lee, K., & Goldberg, L. R. (2007). The IPIP–HEXACO scales: An alternative, public-domain measure of the personality constructs in the HEXACO model. Personality and Individual Differences, 42(8), 1515–1526.
  4. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  5. Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
  6. Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
  7. Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
  8. Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
  9. Johnson, J. A. (2014). Measuring thirty facets of the Five Factor Model with a 120-item public domain inventory: Development of the IPIP-NEO-120. Journal of Research in Personality, 51, 78–89.
  10. Vazire, S. (2010). Who knows what about a person? The self–other knowledge asymmetry (SOKA) model. Journal of Personality and Social Psychology, 98(2), 281–300.
  11. Connelly, B. S., & Ones, D. S. (2010). An other perspective on personality: Meta-analytic integration of observers’ accuracy and predictive validity. Psychological Bulletin, 136(6), 1092–1122.
  12. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
  13. Ozer, D. J., & Benet-Martínez, V. (2006). Personality and the prediction of consequential outcomes. Annual Review of Psychology, 57, 401–421.
  14. Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
  15. Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.

Hogyan írjuk az útmutatókat: minden tudományos állítás publikált forrásra hivatkozik, a hatásméreteket a közölt formában adjuk meg, a bizonyítékokon túlmutató tanácsokat pedig gyakorlati tippként jelöljük. Olvass a módszerünkről. Hibát találtál? Írj nekünk: [email protected].

Kapcsolódó útmutatók

Mennyire pontosak a személyiségtesztek? Megbízhatóság, újrakitöltés és a Barnum-hatás

Hogyan ítélj meg egy személyiségtesztet: megbízhatóság, stabilitás újrakitöltéskor, egyezés a barátok értékelésével, valós kimenetek, és miért tűnnek pontosnak a homályos eredmények.

MBTI és Big Five: hogyan felel meg a 16 típus a tudományos modellnek

Melyik Big Five tulajdonságnak felel meg az egyes MBTI-betű (McCrae és Costa, 1989), mit tesz hozzá a Big Five modell, és melyik teszt mire való. Forrásokkal.

Mi a HEXACO-modell? Az őszinteség–alázat, a személyiség hatodik faktora

A HEXACO egy hatodik tulajdonsággal, az őszinteség–alázattal egészíti ki a Big Five modellt. Mit mér, miben különbözik a barátságosságtól, és mit jelez előre a kutatások szerint.