Teszt indítása

MBTI és Big Five: hogyan felel meg a 16 típus a tudományos modellnek

A 64 Types csapata · Frissítve: 2026. október 20. · 6 perc olvasás · 14 publikált forrás

Az öt nagy faktor modellje (Big Five) öt folytonos tulajdonsággal írja le a személyiséget: nyitottság, lelkiismeretesség, extraverzió, barátságosság és neuroticizmus. Az MBTI négy kétpólusú skála segítségével 16 típusba sorolja az embereket. Az összehasonlító vizsgálatok szerint az MBTI-skálák négy Big Five tulajdonságnak felelnek meg: az E/I az extraverziónak és az S/N a nyitottságnak (erősen), a T/F a barátságosságnak és a J/P a lelkiismeretességnek (mérsékelten). A neuroticizmusnak nincs megfelelője az MBTI-ben.[1][2] A gyakorlatban az MBTI a Big Five modell durva és hiányos változata, és a személyiségkutatás nagy része a Big Five-ra épül.

Lent megtalálod a teljes megfeleltetést, azt, hogy melyik modell mire jó, és hogyan fordíthatod le a négybetűs típusodat a Big Five fogalmaira.

Mi a Big Five modell?

A Big Five modell a lexikai megközelítésből indult, abból a gondolatból, hogy az emberek közötti fontos különbségek idővel bekerülnek a hétköznapi nyelv szavaiba. Amikor a kutatók több ezer embereket leíró angol melléknevet gyűjtöttek össze, és megvizsgálták, hogyan csoportosulnak az értékelések (önértékelések és ismerősök értékelései), újra és újra öt tág faktor jelent meg. Lewis Goldberg ezzel a szerkezettel kapcsolatos munkája egy széles körben használt, közkincs markerkészletet adott az öt faktorhoz.[3]

Minden tulajdonság egy kontinuum. A legtöbb ember valahol középen ér el pontszámot, és egy pontszámnak csak más emberekhez viszonyítva van értelme, általában percentilisként.

TulajdonságA magas pontszámúak gyakranAz alacsony pontszámúak gyakran
Tapasztalatokra való nyitottságFantáziadúsak, kíváncsiak, vonzzák őket az ötletek és a művészetGyakorlatiasak, ragaszkodnak a megszokotthoz, a konkrétra figyelnek
LelkiismeretességSzervezettek, fegyelmezettek, megbízhatókRugalmasak, spontánok, kevésbé igénylik a struktúrát
ExtraverzióTársaságkedvelők, határozottak, energikusakVisszafogottak, csendesek, jól érzik magukat egyedül
BarátságosságMelegek, együttműködők, bizakodókEgyenesek, szkeptikusak, versengők
NeuroticizmusHajlamosak az aggodalomra, a stresszre és a hangulatingadozásraNyugodtak, kiegyensúlyozottak, ellenállók (érzelmileg stabilak)

A megfeleltetés: melyik MBTI-betű melyik tulajdonságnak felel meg

1989-ben McCrae és Costa 468 felnőttel töltette ki az MBTI-t és a NEO személyiségkérdőívet, a Big Five mérésének standard eszközét, és ezenfelül az őket ismerő emberektől is gyűjtött értékeléseket. Minden MBTI-skála elsősorban egyetlen Big Five tulajdonsággal korrelált.[1] Adrian Furnham később egy másik mintán ugyanezt az általános mintázatot találta.[2]

Az MBTI-skálák és a nekik megfelelő Big Five tulajdonságok (McCrae és Costa, 1989)
MBTI-skálaBig Five tulajdonságA kapcsolat erősségeIrány
E / IExtraverzióErősE = magasabb extraverzió
S / NTapasztalatokra való nyitottságErősN = magasabb nyitottság
T / FBarátságosságMérsékeltF = magasabb barátságosság
J / PLelkiismeretességMérsékeltJ = magasabb lelkiismeretesség
(egyik sem)NeuroticizmusNem mérikEgyetlen MBTI-skála sem ragadja meg

A táblázatból több dolog következik.

  • Az E/I a legjobban mért MBTI-betű. Nagyjából ugyanaz a konstruktum, mint a Big Five extraverziója. Az introvertáltakról és extravertáltakról szóló útmutatónk elmagyarázza, mit jelent és mit nem jelent ez a tulajdonság.
  • Az S/N főleg a nyitottsághoz tartozik, vagyis a kíváncsisághoz, a képzelethez és az elvont ötletek iránti érdeklődéshez. Az MBTI értelmében vett „intuíció” nem hatodik érzék.
  • A T/F csak részben felel meg a barátságosságnak. A „gondolkodás” nem jelenti azt, hogy okosabb vagy logikusabb vagy. A T általában egyenesebb és kevésbé elnéző; az F általában melegebb, és jobban kerüli a konfliktust.
  • A J/P csak részben felel meg a lelkiismeretességnek. McCrae és Costa különösen a J/P index értelmezését kérdőjelezte meg.[1] A gyakorlatban a J a szervezettség és a tervezés felé hajlik, a P a spontaneitás és a rugalmasság felé.
  • Az ötödik tulajdonság hiányzik. Az, ahogyan a stresszel, az aggodalommal és a kudarcokkal megbirkózol, a személyiség egyik legfontosabb dimenziója,[4][5] és egy négybetűs típus semmit sem árul el róla.

Öt fontos különbség

1. Pontszámok vagy kategóriák

A Big Five modell megmutatja, hol állsz az egyes kontinuumokon. Az MBTI azt mutatja meg, a közép melyik oldalán vagy. Mivel mindkét eszköz pontszámai a középen sűrűsödnek,[6] a kategóriák éppen ott veszítik el a legtöbb információt, ahol a legtöbb ember van.

2. Lefedettség

A Big Five modell tartalmazza a neuroticizmust, az MBTI nem.[1] Egyik modell sem méri közvetlenül az őszinteség–alázatot, azt a hatodik faktort, amelyet későbbi vizsgálatok több nyelven is megtaláltak.[7]

3. Részletek egy szinttel lejjebb

Minden Big Five tulajdonság szűkebb alskálákra bontható. A közkincs IPIP-NEO-120 például 30 alskálát mér, alskálánként négy kérdéssel,[8] így két azonos összpontszámú ember különbözhet például a szorongásban és a dühben a neuroticizmuson belül.

4. Bizonyítékok a valós életkimenetekről

Az életkimenetekről szóló kutatások nagy része tulajdonságmérőket használ. Egy átfogó elemzés arra jutott, hogy a Big Five tulajdonságok nagyjából olyan jól jelzik előre a halálozást, a válást és a szakmai sikert, mint a társadalmi-gazdasági helyzet és a kognitív képesség.[9] Egy nagy, előre regisztrált replikációs projekt szerint a tulajdonságok és a kimenetek között közzétett 78 összefüggés 87%-a megismételhető volt, de általában az eredeti hatásnagyság kb. 77%-ával.[10]

5. Nyelv és vonzerő

A felhasználóbarátságban az MBTI nyer. Négy betűt könnyű megjegyezni, a leírások pozitívak és ítélkezésmentesek, és a rendszer közös szókincset ad az embereknek. A Big Five „neuroticizmus” címkéje kevésbé hízelgően hangzik, és ez az egyik oka annak, hogy sok eszköz, köztük a miénk is, az ellentétes pólust érzelmi stabilitásnak nevezi.

Hogyan fordítsd le az MBTI-típusodat Big Five-ra

A fenti megfeleltetéssel egy négybetűs típus durva Big Five profillá alakítható. Ne feledd, hogy az eredmény csak annyira jó, amennyire az egyes pontszámok távol vannak a középtől, és a neuroticizmus ismeretlen marad.

Néhány gyakori típus durva olvasata Big Five fogalmakban
TípusExtraverzióNyitottságBarátságosságLelkiismeretességNeuroticizmus
INTJAlacsonyabbMagasabbAlacsonyabbMagasabbIsmeretlen
INFPAlacsonyabbMagasabbMagasabbAlacsonyabbIsmeretlen
ESTJMagasabbAlacsonyabbAlacsonyabbMagasabbIsmeretlen
ENFPMagasabbMagasabbMagasabbAlacsonyabbIsmeretlen
ISFJAlacsonyabbAlacsonyabbMagasabbMagasabbIsmeretlen
Gyakorlati tipp

Ha csak a betűidet ismered, mindegyiket úgy olvasd, hogy „valószínűleg átlag feletti vagy alatti”, ne úgy, hogy „magas” vagy „alacsony”. Ha a pontszámaidat is ismered, egy erős preferenciájú betű sokkal többet mond egy határesetnél.

A Big Five-on túl: a hatodik faktor

A Big Five modell sem az utolsó szó. Amikor a lexikai vizsgálatokat, amelyekből született, más nyelveken is megismételték, újra és újra hatfaktoros szerkezet jelent meg, egy hatodik dimenzióval, az őszinteség–alázattal, amely az őszinteséget, a tisztességességet, a kapzsiság kerülését és a szerénységet foglalja magában.[7] Az így létrejött HEXACO-modell a tartalom egy részét is másképp osztja el: a düh az alacsony barátságossághoz tartozik, nem a neuroticizmushoz.[7][11]

Az őszinteség–alázat például bármely Big Five tulajdonságnál jobban előrejelzi a munkahelyi deviáns viselkedést,[12] így egy nélküle készült profil kihagy valami fontosat arról, hogyan bánnak az emberek másokkal, amikor senki sem ellenőrzi őket. Ezért adja hozzá a 64 Types hatodik betűként. Lásd: Mi a HEXACO-modell?

Melyik modellt használd?

  • Kutatáshoz, toborzáshoz vagy bármilyen nagy tétű helyzethez: egy validált Big Five (vagy HEXACO) kérdőívet. Ott vannak a bizonyítékok az előrejelző erőről.[13][9]
  • Csapatbeszélgetésekhez és önreflexióhoz: a típusok nyelve barátságos belépési pont lehet, amíg senki sem tekinti a címkét rögzítettnek, és nem hoz alapján döntéseket emberekről.
  • Hogy mindkettőből a legjobbat kapd: használd a tulajdonságok pontszámait, és csak összefoglalóként fordítsd le őket betűkre.

Az utolsó a 64 Types megközelítése. A négy MBTI-szerű dimenziót Big Five tulajdonságként mérjük közkincs kérdésekkel,[3] hozzáadjuk az érzelmi stabilitást (C/R) és az őszinteség–alázatot (M/A),[14] és minden tulajdonsághoz percentilist adunk. A kódod, például INTJ-CM, hat pontszám összefoglalója, nem egy doboz. Lásd: hogyan működik a teszt.

Gyakori kérdések

Pontosabb a Big Five modell, mint az MBTI?

A valós életkimenetek előrejelzésére és a változás követésére igen: folytonos pontszámokat mér, tartalmazza a neuroticizmust, és sokkal szélesebb kutatási alapra épül.[9][10] Az MBTI négy skálája nagyban átfed négy Big Five tulajdonsággal,[1] de a típuskategóriák információt veszítenek.

Melyik Big Five tulajdonságot nem méri az MBTI?

A neuroticizmust, vagyis a negatív érzelmek, például az aggodalom és a szomorúság átélésére való hajlamot. McCrae és Costa egyetlen olyan MBTI-skálát sem talált, amely megragadná.[1]

Azt jelenti az MBTI „gondolkodás” pólusa, hogy logikusabb vagy okosabb vagy?

Nem. A T/F skála elsősorban a barátságossággal korrelál, így a T egyenesebb és kevésbé elnéző stílusra utal, az F pedig melegebb és együttműködőbb stílusra.[1] Az érvelési képességet nem méri.

Lefordíthatók a Big Five pontszámok MBTI-típusra?

Nagyjából: a magas extraverzió E-re, a magas nyitottság N-re, a magas barátságosság F-re, a magas lelkiismeretesség pedig J-re utal. A T/F és a J/P korrelációi csak mérsékeltek,[1] ezért ezeknél a betűknél a fordítás durvább.

Források

  1. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  2. Furnham, A. (1996). The big five versus the big four: The relationship between the Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) and NEO-PI five factor model of personality. Personality and Individual Differences, 21(2), 303–307.
  3. Goldberg, L. R. (1992). The development of markers for the Big-Five factor structure. Psychological Assessment, 4(1), 26–42.
  4. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  5. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  6. Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
  7. Ashton, M. C., Lee, K., Perugini, M., Szarota, P., de Vries, R. E., Di Blas, L., Boies, K., & De Raad, B. (2004). A six-factor structure of personality-descriptive adjectives: Solutions from psycholexical studies in seven languages. Journal of Personality and Social Psychology, 86(2), 356–366.
  8. Johnson, J. A. (2014). Measuring thirty facets of the Five Factor Model with a 120-item public domain inventory: Development of the IPIP-NEO-120. Journal of Research in Personality, 51, 78–89.
  9. Roberts, B. W., Kuncel, N. R., Shiner, R., Caspi, A., & Goldberg, L. R. (2007). The power of personality: The comparative validity of personality traits, socioeconomic status, and cognitive ability for predicting important life outcomes. Perspectives on Psychological Science, 2(4), 313–345.
  10. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
  11. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  12. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  13. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  14. Ashton, M. C., Lee, K., & Goldberg, L. R. (2007). The IPIP–HEXACO scales: An alternative, public-domain measure of the personality constructs in the HEXACO model. Personality and Individual Differences, 42(8), 1515–1526.

Hogyan írjuk az útmutatókat: minden tudományos állítás publikált forrásra hivatkozik, a hatásméreteket a közölt formában adjuk meg, a bizonyítékokon túlmutató tanácsokat pedig gyakorlati tippként jelöljük. Olvass a módszerünkről. Hibát találtál? Írj nekünk: [email protected].

Kapcsolódó útmutatók