Személyiség és barátság: hogyan formálják a tulajdonságaid, kikkel barátkozol és kiket tartasz meg
A 64 Types csapata · Frissítve: 2026. október 20. · 5 perc olvasás · 8 publikált forrás
A személyiség főleg két tulajdonságon keresztül formálja a barátságot: az extraverzió segít barátokat szerezni, a barátságosság pedig abban segít, hogy barátnak válasszanak, és megmaradjon a barátság. Egy elsőéves egyetemistákkal végzett vizsgálatban az extravertáltak több barátot neveztek meg, a barátságos hallgatókat mások gyakrabban nevezték meg, és az emberek hajlamosak voltak barátságosságban, extraverzióban és nyitottságban hozzájuk hasonló barátokat választani.[1] A kutatások egy áttekintése arra jutott, hogy a barátságosság hat a legkövetkezetesebben a barátságra, utána a neuroticizmus, míg az extraverzió, a lelkiismeretesség és a nyitottság hatásai kevésbé következetesek.[2]
Ez az útmutató elmagyarázza, hogyan alakulnak ki a barátságok, mit hoz az egyes tulajdonság, és hogyan használhatod a saját profilodat a gyakorlatban.
Hogyan válnak az idegenek barátokká
Ahhoz, hogy a barátságok kialakulását vizsgáld, olyan emberekkel kell találkoznod, akiknek még nincsenek barátaik, ezért szeretik a kutatók az elsőéves egyetemistákat. Egy ilyen vizsgálatban 205 hallgató (átlagéletkor 19 év) az első év öt időpontjában számolt be arról, kik a barátai. A baráti hálózatok az első három hónapban sokkal sűrűbbé váltak, aztán stabilizálódtak.[1]
A személyiség háromféleképpen számított:[1]
- Az extravertáltak több barátot választottak. Több évfolyamtársukat nevezték meg barátként, mint az introvertált hallgatók.
- A barátságos hallgatókat gyakrabban választották. Mások gyakrabban nevezték meg őket barátként.
- A hasonlóság számított. A hallgatók hajlamosak voltak hasonló szintű barátságosságú, extraverziójú és nyitottságú barátokat választani.
Figyeld meg az aszimmetriát: az extraverzió arról szól, mennyire aktívan keresed az embereket, a barátságosság arról, mennyire vagy vonzó barátként.
A személyiség jobban formálja a barátságot, mint fordítva
Egy társaságkedvelőbb ember szerez sok barátot, vagy a társaságkedvelő emberek gyűjtenek barátokat? Egy vizsgálat, amely 132 hallgatót követett 18 hónapon át az egyetem kezdetétől, azt találta, hogy a személyiség előrejelezte a kapcsolatok későbbi jellemzőit, például a kortárskapcsolatok számát, a kortársakkal való konfliktusokat és a szerelembe esést, a kapcsolatok jellemzői viszont nem jelezték előre a későbbi személyiséget. Ez az extraverzióra, a barátságosságra és a lelkiismeretességre is igaz volt.[3]
Legalábbis abban az időszakban tehát a nyíl főleg a személyiségtől a kapcsolatok felé mutatott.
Mit hoz az egyes tulajdonság
Barátságosság: a legkövetkezetesebb
A személyiség és a barátságok alakulásáról szóló kutatások áttekintése azt találta, hogy a barátságosság hat a legkövetkezetesebben mind a barátságokra, mind a párkapcsolatokra.[2] A barátságosság egyben az a Big Five tulajdonság, amely a legszorosabban összefügg azzal, hogyan kezelik az emberek a másokkal való konfliktusokat.[4] A 64 Typesban ez az F/T betű.
Érzelmi stabilitás: a második helyen
Ugyanebben az áttekintésben a neuroticizmus volt a második legkövetkezetesebb tulajdonság.[2] Nem része a klasszikus négybetűs típusnak; a 64 Typesban ez a C/R betű. Lásd: érzelmi stabilitás.
Extraverzió: több barát, gyorsabban
Az extraverzió előrejelezte a kortárskapcsolatok számát[3] és azt, hány barátot választottak az elsőéves hallgatók.[1] Hatása vizsgálatról vizsgálatra kevésbé következetes, mint a barátságosságé,[2] ami illik ahhoz a gondolathoz, hogy inkább azt befolyásolja, hány barátot szerzel, mint azt, mennyire jók lesznek a barátságok.
Nyitottság és lelkiismeretesség
A nyitottság főleg a hasonlóságon keresztül jelent meg: a hallgatók hasonló nyitottságú barátokat választottak.[1] A lelkiismeretesség a hosszmetszeti vizsgálatban a kapcsolatok néhány jellemzőjét előrejelezte,[3] de összességében mindkét tulajdonság hatása a barátságra vegyes.[2]
Őszinteség–alázat: tisztesség és bizalom
Kevés kutatás szól kifejezetten a barátságról és az őszinteség–alázatról. Egy gazdasági játékokkal végzett kísérletek metaanalízise azonban kimutatta, hogy a mások kihasználásával összefüggő tulajdonságok, köztük az őszinteség–alázat, következetesen előrejelezték a proszociális viselkedést,[5] és ez számít abban a kérdésben, hogy egy barát tisztességesen játszik-e, amikor valamibe kerül neki. Lásd: útmutató az őszinteség–alázatról.
Hasonlóság: miért hasonlítanak jobban egymásra a barátok, mint a párok
Az elsőéves hallgatók körében a barátságosságban, az extraverzióban és a nyitottságban mutatott hasonlóság hozzájárult annak megmagyarázásához, kik lettek barátok.[1] Ez ellentétben áll a házaspárokról szóló kutatásokkal, ahol a személyiségbeli hasonlóság az elégedettség varianciájának kevesebb mint 0,5%-át magyarázta, miután figyelembe vették mindkét fél saját tulajdonságait.[6]
A két eredmény különböző kérdésekre felel, arra, hogy ki kit választ, és arra, hogy ki elégedett, tehát nem mondanak ellent egymásnak. Együtt azt sugallják, hogy a hasonlóság segíthet az embereknek egymásra találni, de sokkal kevésbé számít abban, mennyire lesz jó utána a kapcsolat. A barátságról szóló kutatások áttekintése is hasonlóra jutott: a saját barátságosság és a saját neuroticizmus hatásai következetesebbek, mint az összeillésé.[2]
Ha a barátaid többsége hasonlít rád, tudatosan tarts meg néhány barátságot olyanokkal, akik nyitottságban vagy extraverzióban különböznek tőled. Valószínűleg olyan tevékenységekbe és emberek közé visznek el, akiket egyedül nem találtál volna meg.
A barátaid olyat is tudnak rólad, amit te nem
A barátokat nemcsak a személyiséged formálja; jól meg is ítélik. Egy vizsgálatban, amely az önértékeléseket a barátok és az idegenek értékeléseivel vetette össze, a barátok ítélték meg a legjobban az értelemhez kapcsolódó tulajdonságokat, míg a neuroticizmushoz kapcsolódókat maga a személy.[7] Sok vizsgálatban a személyhez közelebb álló értékelők pontosabbak, különösen a kevésbé látható tulajdonságoknál, például az érzelmi stabilitásnál.[8]
Mutasd meg a 64 Types eredményedet egy közeli barátodnak, és kérdezd meg, hol nem ért egyet. A látható tulajdonságokról, például az extraverzióról, vagy az értékelő jellegű tulajdonságokról szóló egyet nem értést érdemes megbeszélni. Összehasonlító eszközünkkel a barátod is kitöltheti a tesztet, és egymás mellett láthatjátok a két profilt.
Introvertáltak és barátság
Az introvertáltak új környezetben általában kevesebb barátot neveznek meg,[1] de a barátok száma nem azonos a barátság minőségével, és az itt tárgyalt kutatások főleg a hálózatok méretét és kialakulását mérték. Ha introvertált vagy: azok a tulajdonságok, amelyek a barátságok megtartásában a legtöbbet számítanak, a barátságosság és az érzelmi stabilitás,[2] nem függenek az introverziótól.
Az új barátságok egy új környezetben az első hónapokban alakulnak ki a leggyorsabban.[1] Ha introvertált vagy, és új munkahelyen, új iskolában vagy új városban kezdesz, az elején fektess be egy kicsit több társas energiát, amíg a körök még formálódnak, aztán térj vissza a megszokott tempódhoz.
Gyakorlati barátsági tanácsok minden betűhöz
Ezek gyakorlati javaslatok abból kiindulva, amivel az egyes tulajdonságok általában járnak, nem tesztelt beavatkozások.
| Ha … vagy | Erősséged a barátságban | Próbáld ki ezt |
|---|---|---|
| E (extravertált) | Könnyen kezdeményezel barátságokat | Folytasd négyszemközti találkozókkal: a szélesség könnyen megy, a mélységhez tudatosan szánt idő kell |
| I (introvertált) | Gyakran a mélyebb, négyszemközti beszélgetéseket kedveled | Néha te kezdeményezz: a barátaid érdektelenségnek érthetik a csendet |
| F (gondoskodó) | Az embereket vonzza a melegséged | Mondj nemet, ha kell: a barátság elbírja az őszinte határokat |
| T (kritikus) | Őszinte tanácsokat adsz | Kérdezd meg: „Tanácsot szeretnél vagy támogatást?”, mielőtt visszajelzést adsz |
| J (szervezett) | Gondoskodsz róla, hogy a tervek tényleg megvalósuljanak | Hagyj teret mások spontán meghívásainak |
| P (rugalmas) | Szórakoztató és könnyen alkalmazkodó vagy | Írj be a naptárba rendszeres találkozókat, hogy a barátság ne hunyjon ki |
| C (nyugodt) | Támasz vagy a barátaidnak válságban | A saját nehézségeidet is oszd meg: a támogatásnak mindkét irányba kell mennie |
| R (érzékeny) | Észreveszed, ha a barátaid nehéz időszakon mennek át | Olyan bizalmasokat válassz, akik megnyugtatnak, ne olyanokat, akik felerősítik az aggodalmadat |
| M (szerény) | Megbízható és tisztességes vagy | Hagyd, hogy a barátaid segítsenek: a szerénység megnehezítheti, hogy elfogadd a támogatást |
| A (ambiciózus) | Energiát és kapcsolatokat hozol | Tarts meg néhány barátságot, amelyben semmi szerepe nincs a kapcsolatépítésnek |
Nézd meg, hogyan kapcsolódik össze mindez a teljes kódodban a típusok oldalain, például az ESFJ vagy az INTP esetében.
Gyakori kérdések
Melyik személyiségjegy a legfontosabb a barátságban?
A barátságosság hat a legkövetkezetesebben, utána a neuroticizmus (az alacsonyabb szint jobb a kapcsolatoknak).[2]
Több barátjuk van az extravertáltaknak?
Új környezetben hajlamosak több barátot szerezni, és több kortárskapcsolatuk van.[1][3] Ez a számra vonatkozik; a barátság minőségére gyakorolt hatás kevésbé következetes.[2]
Hozzánk hasonló barátokat választunk?
Részben. Az elsőéves hallgatók hajlamosak voltak hasonló barátságosságú, extraverziójú és nyitottságú barátokat választani.[1]
Megváltoztatják a barátaink a személyiségünket?
Egy egyetemistákkal 18 hónapon át végzett vizsgálatban a személyiség előrejelezte a kapcsolatok jellemzőit, a kapcsolatok jellemzői viszont nem jelezték előre a későbbi személyiséget.[3]
Források
- Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
- Harris, K., & Vazire, S. (2016). On friendship development and the Big Five personality traits. Social and Personality Psychology Compass, 10(11), 647–667.
- Asendorpf, J. B., & Wilpers, S. (1998). Personality effects on social relationships. Journal of Personality and Social Psychology, 74(6), 1531–1544.
- Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
- Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
- Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
- Vazire, S. (2010). Who knows what about a person? The self–other knowledge asymmetry (SOKA) model. Journal of Personality and Social Psychology, 98(2), 281–300.
- Connelly, B. S., & Ones, D. S. (2010). An other perspective on personality: Meta-analytic integration of observers’ accuracy and predictive validity. Psychological Bulletin, 136(6), 1092–1122.
Hogyan írjuk az útmutatókat: minden tudományos állítás publikált forrásra hivatkozik, a hatásméreteket a közölt formában adjuk meg, a bizonyítékokon túlmutató tanácsokat pedig gyakorlati tippként jelöljük. Olvass a módszerünkről. Hibát találtál? Írj nekünk: [email protected].
Kapcsolódó útmutatók
Mely tulajdonságok jelzik előre a boldogabb kapcsolatokat, miért számít a személyiségbeli hasonlóság sokkal kevésbé, mint gondolnánk, és mit mutatott a legnagyobb párkapcsolati vizsgálat.
Introvertált vagy extravertált (és ambivertált): mit mond a kutatásAz introverzió és az extraverzió egyetlen kontinuum, és a legtöbb ember a közép közelében van. Mit jelez előre a tulajdonság a hangulatra, a munkára és a kapcsolatokra, forrásokkal.
Mi a HEXACO-modell? Az őszinteség–alázat, a személyiség hatodik faktoraA HEXACO egy hatodik tulajdonsággal, az őszinteség–alázattal egészíti ki a Big Five modellt. Mit mér, miben különbözik a barátságosságtól, és mit jelez előre a kutatások szerint.