Teszt indítása

ENTJ-RM · Koordinátor · Érzékeny és őszinte

Az ENTJ-RM erősségei és gyengeségei: stressz és személyes fejlődés

Röviden: az ENTJ-RM társaságkedvelő, előrelátó, határozott, céltudatos, a két plusz tulajdonságban pedig érzékeny és szerény. Lent: miben jó általában az ENTJ-RM, hol szoktak elromlani a dolgok, hogyan kezeli a stresszt, és mit mond a kutatás a tulajdonságok időbeli változásáról.

Társas helyzetekben magabiztos vagy, az ötletek hajtanak, egyenes és nagyon szervezett vagy. Könnyen átveszed az irányítást, hosszú távú célokat tűzöl ki, és addig viszed előre a dolgokat, amíg meg nem születik az eredmény. Az extraverzió és a lelkiismeretesség egyaránt összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik. Erősen éled meg az érzelmeket, és gyorsan észreveszed a stresszt (alacsonyabb érzelmi stabilitás), miközben szerény és tisztességes vagy (magas őszinteség–alázat). Nagyon fontos számodra, hogy helyesen cselekedj, néha az ezzel járó aggodalom árán.

Az ENTJ-RM profilja, betűről betűre

Hogyan jelenik meg általában az egyes betű. Ez a tulajdonságok leírása, nem kutatási eredmény.

Extraverzió
E · Extravertált

A társas energia valódi erősség. A kockázat az, hogy a csendesebb hangok, és a saját gondolkodási időd, háttérbe szorulnak.

Nyitottság / Intellektus
N · Fantáziadús

A kíváncsiság segít könnyen tanulni. A kihívás az, hogy ne hagyd ott az ötletet, amikor eljut az unalmas középső szakaszba.

Barátságosság
T · Kritikus

Az őszinteség értékes. A kihívás az, hogy segítségként fogadják, ne támadásként.

Lelkiismeretesség
J · Szervezett

A fegyelem segít befejezni a dolgokat. A kihívás az, hogy rugalmas maradj, amikor a terveken változtatni kell.

Érzelmi stabilitás
R · Érzékeny

Az érzékenység információt hoz. A kihívás az, hogy ne hagyd, hogy az aggodalom döntsön helyetted.

Őszinteség–alázat
M · Szerény

Az őszinteség bizalmat épít. A kihívás az, hogy kiállj magadért anélkül, hogy dicsekvésnek éreznéd.

Az ENTJ-RM erősségei

  • A lelkiismeretesség a személyiségjegyek közül a legkövetkezetesebb előrejelzője a munkateljesítménynek minden vizsgált foglalkozási csoportban.[1]
  • A középiskolában és az egyetemen ugyanolyan erősen függ össze a jegyekkel, mint az intelligencia.[2]
  • A lelkiismeretes emberek átlagosan tovább élnek, részben az egészségesebb szokásaik miatt.[3][4]
  • Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[5]
  • Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[6]
  • Gyorsan építesz kapcsolatokat, ami segít a szájról szájra terjedő lehetőségeknél.
  • Képes vagy kemény kritikát adni, keményen tárgyalni és népszerűtlen döntéseket hozni.
  • Az alacsonyabb barátságosság magasabb jövedelemmel jár, különösen férfiaknál.[7]
  • A nyitottság megbízhatóan összefügg a kreatív teljesítménnyel, a művészetben és a tudományban egyaránt.[8]
  • A nyitottság előrejelzi a képzési sikert, vagyis a munka közbeni tanulást.[1]

Az ENTJ-RM gyengeségei és vakfoltjai

  • A magas mérce merevséggé válhat, ha változnak a tervek. Hagyj tartalékot a napirendedben.
  • Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[9]
  • Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[10]
  • Az alacsonyabb barátságosság destruktívabb taktikákat jelez előre nézeteltérések esetén.[11]
  • A világ 10 régiójában az alacsonyabb barátságosság összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel.[12]
  • Elveszítheted az érdeklődésedet, ha valami rutinná válik. Előre tervezd meg a projektek fenntartási szakaszát.

Hogyan hatnak együtt az ENTJ-RM tulajdonságai

A kombinációkról szóló megjegyzések független eredményeket állítanak egymás mellé. Nem külön vizsgálatok erről a típusról.

  • Képzelet és fegyelem: eredeti ötleteket is találsz, és végig is viszed őket. Ez a kombináció hosszú kreatív vagy kutatási projektekhez illik.[8][1]
  • Az emberek feltöltenek, de érzelmileg érzékeny vagy, így stresszben talán társaságot keresel. Olyan embereket válassz, akik megnyugtatnak, ne olyanokat, akik felerősítik az aggodalmadat.
  • A magas mérce erős érzelmi reakciókkal párosulva perfekcionista aggódáshoz vezethet. Döntsd el, mi az „elég jó”, mielőtt belekezdesz.

Mit tesznek hozzá a -RM betűk az ENTJ típushoz az erősségekben és a gyengeségekben

R = Érzékeny (érzelmi stabilitás), M = Szerény (őszinteség–alázat). A klasszikus négybetűs teszt egyiket sem méri, pedig mindkettő számít a stresszben és a fejlődésben:

  • Ez sokat változó tulajdonság. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[13]
  • Befolyásolható. A beavatkozásos (főleg pszichoterápiás) vizsgálatok szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet.[14]
  • A magasabb neuroticizmus erősen összefügg a szorongásos és depressziós zavarokkal és a szerhasználattal. Ha most nehéz időszakot élsz, a szakmai segítség működik.[15][14]
  • A neuroticizmus a személyiség legerősebb (negatív) kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[16]
  • Az alapvető tulajdonságok közül az őszinteség–alázat az egyik legerősebb előrejelzője a tisztességes és együttműködő viselkedésnek a gazdasági játékokban.[17]
  • Az őszinteség–alázat a HEXACO legerősebb előrejelzője a munkahelyi deviáns viselkedés (lopás, szabotázs, igazolatlan hiányzás) alacsony szintjének.[18]
  • Lehet, hogy lekicsinyled az eredményeidet, vagy kerülöd a tárgyalást. Ha tisztességesen kiállsz magadért, az nem dicsekvés.
  • A státuszjutalmak (címek, juttatások) talán nem motiválnak. Olyan munkát válassz, amely küldetéssel vagy a jól végzett munka örömével jutalmaz.

Az ENTJ-RM stresszben: jóllét és stresszkezelés

  • A neuroticizmus a jóllét legerősebb negatív személyiségbeli előrejelzője. Az alvás, a mozgás és a bizonyítékokon alapuló terápia (például a kognitív viselkedésterápia) nagy hatású.[19][14]
  • A neuroticizmus azzal függ össze, hogy valaki visszahúzódással, vágyvezérelt gondolkodással és érzelemközpontú stratégiákkal kezeli a stresszt, amelyek általában kevésbé segítenek, mint a problémamegoldás vagy a helyzet átértelmezése. Ezek a szokások megváltoztathatók.[20]
  • Az extraverzió a személyiség egyik legerősebb kapcsolata a pozitív érzelmekkel és az élettel való elégedettséggel.[19]
  • Az extraverzió összefügg azzal, hogy valaki problémamegoldással és a helyzet pozitívabb átértelmezésével kezeli a stresszt.[20]
  • A lelkiismeretesség pozitívan függ össze az élettel való elégedettséggel.[19]
  • A lelkiismeretesség összefügg azzal, hogy valaki problémamegoldással kezeli a stresszt, és ritkábban kerüli el.[20]
  • Az alacsonyabb barátságosság csak gyengén függ össze az alacsonyabb jólléttel.[19]
  • Összességében az őszinteség–alázat proszociális és etikus kimenetekkel jár az élet számos területén.[21]
  • A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való általános elégedettséggel.[19]

Személyes fejlődési tanácsok az ENTJ-RM típusnak

  • Gyakorold, hogy kérdezz, mielőtt elmondod a véleményed. Ez különösen proaktív csapatoknál segít.[9]
  • Kösd az ötletelést egy határidőhöz vagy egy olyan emberhez, aki segít befejezni.
  • Mielőtt ellentmondasz, foglald össze a másik álláspontját úgy, hogy ő is egyetértsen az összefoglalással.
  • Tervezz be tudatosan teljesen kötetlen időt is. A rugalmasság is készség.
  • A tulajdonságok szándékos megváltoztatásáról szóló vizsgálatokban a nyugodtabbá válásra irányuló tudatos erőfeszítés mérhető változást hozott.[22]
  • Értékelések és tárgyalások előtt írd össze a hozzájárulásaidat, hogy a szerénységed ne mossa el őket.
  • A tulajdonságok változhatnak. Egy háromhónapos, telefonos coachingprogram randomizált vizsgálatában azok, akik meg akartak változtatni egy tulajdonságot, jobban változtak a kívánt irányba, mint a kontrollcsoport, és a változások a követéses mérésnél nagyrészt megmaradtak.[23]
  • Átlagosan az emberek a felnőttkor során érzelmileg stabilabbak, barátságosabbak és lelkiismeretesebbek lesznek.[13]

Mennyire biztosak ezek az eredmények?

  • A klasszikus négy betű a Big Five modell tulajdonságainak (extraverzió, nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség) felel meg, ezért a Big Five kutatásai rájuk is érvényesek.[24]
  • A tulajdonságok és a kimenetek közötti összefüggések valódiak, de mindegyik mérsékelt: a jellemző korrelációk 0,10 és 0,30 között vannak, így a tulajdonságok az esélyeket változtatják meg, nem az eredményt döntik el. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált összefüggések többségét megerősítette, általában kissé kisebb hatásokkal.[25][26]

A forrás nélküli állítások gyakorlati javaslatok vagy a tulajdonságok leírásai, nem kutatási eredmények.

Tényleg ENTJ-RM vagy?

Az ingyenes teszt mind a hat tulajdonságot percentilisként méri. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.

Ingyenes teszt

Kapcsolódó oldalak

Források

  1. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  2. Poropat, A. E. (2009). A meta-analysis of the five-factor model of personality and academic performance. Psychological Bulletin, 135(2), 322–338.
  3. Kern, M. L., & Friedman, H. S. (2008). Do conscientious individuals live longer? A quantitative review. Health Psychology, 27(5), 505–512.
  4. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
  5. Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
  6. Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
  7. Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
  8. Feist, G. J. (1998). A meta-analysis of personality in scientific and artistic creativity. Personality and Social Psychology Review, 2(4), 290–309.
  9. Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
  10. Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
  11. Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
  12. Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
  13. Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
  14. Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
  15. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  16. Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
  17. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  18. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  19. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  20. Connor-Smith, J. K., & Flachsbart, C. (2007). Relations between personality and coping: A meta-analysis. Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080–1107.
  21. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  22. Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
  23. Stieger, M., Flückiger, C., Rüegger, D., Kowatsch, T., Roberts, B. W., & Allemand, M. (2021). Changing personality traits with the help of a digital personality change intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(8), e2017548118.
  24. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  25. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
  26. Ozer, D. J., & Benet-Martínez, V. (2006). Personality and the prediction of consequential outcomes. Annual Review of Psychology, 57, 401–421.