Főoldal › Típus kontra típus › ESFJ-C vs ESFJ-R
ESFJ-C vs ESFJ-R
ESFJ-C és ESFJ-R: nyugodt vagy érzékeny? (hasonló az -A/-T-hez)
Az ESFJ típusú emberek (extravertált, gyakorlatias, gondoskodó és szervezett) egy olyan tulajdonságban is különböznek, amelyet a klasszikus négy betű nem tartalmaz: az érzelmi stabilitásban. Az ESFJ-C (nyugodt) nyomás alatt is stabil marad; az ESFJ-R (érzékeny) erősebben éli meg a stresszt és az érzelmeket. Ez az egyik olyan személyiségjegy, amely a legjobban befolyásolja a jóllétet és a kapcsolatokat.
Ha máshol láttál ESFJ-A és ESFJ-T jelölést: egyes személyiségoldalak ötödik betűt adnak hozzá, „Assertive” és „Turbulent” (magabiztos és nyugtalan), hogy egy nagyjából hasonló gondolatot írjanak le: mennyire vagy magabiztos és stabil, szemben a stresszérzékenységgel és az önbizalomhiánnyal. A 64 Types semmilyen kapcsolatban nem áll ezekkel az oldalakkal, és az ő skálájuk nem azonos a miénkkel.
Itt a betűt a Big Five érzelmi stabilitásaként (a neuroticizmus ellentéteként) mérjük, közkincs IPIP kutatási kérdésekkel, és valódi válaszokhoz viszonyított percentilisként fejezzük ki. Az ESFJ-C tehát nagyjából a „magabiztos”, az ESFJ-R a „nyugtalan” gondolatnak felel meg, de nem mindig esnek egybe.
Egy csapda: a 64 Typesban az utolsó A betű azt jelenti, hogy „ambiciózus” (a 6. betű, őszinteség–alázat), nem azt, hogy „Assertive”. Egy teljes kód, például ESFJ-CA, azt jelenti: „nyugodt és ambiciózus”.
Mit mér az 5. betű
A Big Five neuroticizmusának ellentéte: nyugalom, önuralom, stressztűrés. Az MBTI nem méri. A klasszikus négybetűs teszt nem méri; McCrae és Costa kimutatta, hogy ez a fontos dimenzió hiányzik az MBTI-ből.[9]
Nyomás alatt is nyugodt maradsz, gyorsan talpra állsz a kudarcok után, és ritkán rágódsz.
Erősen éled meg az érzelmeket, és gyorsan észreveszed a stresszt és a kockázatokat. Az aggódás és a hangulatingadozás könnyebben jön nálad, mint sok másnál.
Hogyan látszik a munkában, a szerelemben és a barátságban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESFJ-C: Valószínűleg megőrzöd a hidegvéredet határidők, kritika és kudarcok idején, és a kollégáid számíthatnak rád, ha valami rosszul sül el.
- ESFJ-R: Valószínűleg korán észreveszed a kockázatokat és a problémákat, és jól akarod csinálni a dolgokat, de a tartós nyomás többe kerül neked, mint a legtöbb embernek.
- ESFJ-C: Valószínűleg nyugodt maradsz a vitákban, és gyorsan túllépsz a konfliktusokon, ami segít a kapcsolatnak stabilizálódni.
- ESFJ-R: Valószínűleg intenzíven éled meg a kapcsolat hullámvölgyeit, és feszült időszakokban talán több támogatásra és megerősítésre van szükséged.
- ESFJ-C: A barátaid valószínűleg nyugodtabbnak érzik magukat melletted, amikor válságon mennek át.
- ESFJ-R: Valószínűleg figyelsz a barátaid hangulatára, és talán utólag sokáig forgatod a fejedben a beszélgetéseket, hogy vajon hogyan sikerültek.
- ESFJ-C: A nyugalom erősség. A kihívás az, hogy észrevedd mások stresszét, és néha a sajátodat is, amikor nem érzed olyan erősen.
- ESFJ-R: Az érzékenység információt hoz. A kihívás az, hogy ne hagyd, hogy az aggodalom döntsön helyetted.
Mit jelent kifejezetten az ESFJ típusnál
Megjegyzések a kombinációkról: hogyan hat a betű az ESFJ betűivel együtt. Különálló eredményeket állítanak egymás mellé, és nem az ESFJ típusú emberekről szóló vizsgálaton alapulnak.
- ESFJ-R: Az emberek feltöltenek, de érzelmileg érzékeny vagy, így stresszben talán társaságot keresel. Olyan embereket válassz, akik megnyugtatnak, ne olyanokat, akik felerősítik az aggodalmadat.
- ESFJ-R: A magas mérce erős érzelmi reakciókkal párosulva perfekcionista aggódáshoz vezethet. Döntsd el, mi az „elég jó”, mielőtt belekezdesz.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
- Az érzelmi stabilitás (alacsony neuroticizmus) a személyiség legerősebb kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[1]
- Az alacsony neuroticizmus a szorongásos és depressziós zavarok kisebb kockázatával jár.[2]
- Az érzelmi stabilitás pozitívan függ össze a vezetéssel.[3]
- Bármelyik partner alacsony neuroticizmusa a kapcsolati elégedettség és stabilitás egyik legmegbízhatóbb előrejelzője.[4][5]
- Ez sokat változó tulajdonság. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[6]
- Befolyásolható. A beavatkozásos (főleg pszichoterápiás) vizsgálatok szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet.[7]
- A neuroticizmus a személyiség legerősebb (negatív) kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[1]
- A neuroticizmus a jóllét legerősebb negatív személyiségbeli előrejelzője. Az alvás, a mozgás és a bizonyítékokon alapuló terápia (például a kognitív viselkedésterápia) nagy hatású.[8][7]
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik.
- Egy munkahelyi hiba után elég gyorsan továbblépsz (C), vagy órákig, napokig rágódsz rajta (R)?
- Egy fontos esemény előtt főleg felkészültnek érzed magad (C), vagy nehezen tudod leállítani az aggódást (R)?
- Az apró bosszúságok, mint egy késő vonat vagy egy éles hangú üzenet, alig érintenek (C), vagy láthatóan elrontják a hangulatodat (R)?
- Válsághelyzetben az emberek általában téged írnak le a legnyugodtabbnak (C), vagy erősen érzed a nyomást, még ha el is rejted (R)?
- Milyen gyakran érzed magad feszültnek vagy idegesnek világos ok nélkül: ritkán (C) vagy elég gyakran (R)?
- Ha kritizálnak, kiveszed belőle a hasznosat, és továbblépsz (C), vagy sokáig fáj (R)?
Ezek önreflexiós kérdések, nem teszt és nem mentális egészségügyi szűrés. Ha az aggodalom vagy a szomorúság akadályoz a hétköznapokban, érdemes orvossal vagy pszichológussal beszélni; ez a tulajdonság szakmai segítséggel jól befolyásolható.
Határesetek és változás az idővel
- Az érzelmi stabilitás folytonos, és a legtöbb ember a közép közelében van. A kódban szereplő betű csak azt mondja meg, a medián melyik oldalán állsz.[9]
- Ez az a tulajdonság is, amely a legtöbbet változik. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[6]
- A beavatkozásos vizsgálatok (nagyrészt pszichoterápia) szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás minden más tulajdonságnál jobban változott.[7]
- Akik konkrét célokat tűztek ki, hogy nyugodtabbak legyenek, néhány hónap alatt mérhető változást mutattak.[10]
- A 64 Types tesztjében az 50. percentilishez 10 pontnál közelebbi pontszámot határesetnek jelöljük, és mindkét kódot látod.
Az ESFJ négy változata
Az ESFJ áttekintése · ESFJ a munkában · ESFJ a szerelemben · ESFJ a barátságban · ESFJ: erősségek és gyengeségek · Útmutató: neuroticizmus és érzelmi stabilitás
A négybetűs tesztek nem tudják megkülönböztetni az ESFJ-C és az ESFJ-R típust. A 64 Types tesztje mindkét plusz tulajdonságot közkincs kutatási kérdésekkel méri, és mindegyikhez percentilist ad. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.
Ingyenes tesztGyakori kérdések
Mi a különbség az ESFJ-C és az ESFJ-R között?
Mindkettő ESFJ; az érzelmi stabilitásban különböznek. ESFJ-C (nyugodt): nyomás alatt is nyugodt maradsz, gyorsan talpra állsz a kudarcok után, és ritkán rágódsz. ESFJ-R (érzékeny): erősen éled meg az érzelmeket, és gyorsan észreveszed a stresszt és a kockázatokat. Az aggódás és a hangulatingadozás könnyebben jön nálad, mint sok másnál.
Ugyanaz az ESFJ-R, mint az ESFJ-T?
Nem egészen. Egyes oldalak az -A (Assertive) és a -T (Turbulent) jelölést használják egy nagyjából hasonló gondolatra, és az ESFJ-R nagyjából a „nyugtalan” gondolatnak felel meg. A 64 Types semmilyen kapcsolatban nem áll velük. Itt a betű a Big Five érzelmi stabilitása, közkincs IPIP kérdésekkel mérve és valódi normákhoz viszonyítva, ezért az eredmények nem mindig egyeznek. Ne feledd, hogy a 64 Typesban az utolsó A betű azt jelenti, „ambiciózus” (őszinteség–alázat), nem Assertive.
Jobb ESFJ-C típusúnak lenni?
Átlagosan az érzelmi stabilitás nagyobb munkahelyi elégedettséggel, jobb jólléttel és nagyobb párkapcsolati elégedettséggel jár, így ezekben a kimenetekben a kutatás a C oldalán áll. Az ESFJ-R azonban nem hiba: gyakran együtt jár azzal a képességgel, hogy valaki korán észreveszi a kockázatokat és a problémákat. Az összefüggések átlagosak, és a tulajdonság többet változik, mint a legtöbb másik.
Válhat az ESFJ-R típusból ESFJ-C?
Igen, gyakran. Átlagosan az emberek az életkorral érzelmileg stabilabbak lesznek, a pszichoterápia ebben a tulajdonságban nagyobb mérhető változást hoz, mint bármely másikban, és akik tudatosan elhatározták, hogy nyugodtabbak lesznek, néhány hónap alatt mérhetően változtak.
Kapcsolódó összehasonlítások
Az összes típusösszehasonlítás
Források
- Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
- Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
- Karney, B. R., & Bradbury, T. N. (1995). The longitudinal course of marital quality and stability: A review of theory, method, and research. Psychological Bulletin, 118(1), 3–34.
- Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
- Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
- Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.