Főoldal › Típus kontra típus › ESFJ vs ISFJ
ESFJ vs ISFJ
ESFJ és ISFJ: a különbségek, és hogyan döntheted el, melyik vagy
Az ESFJ és az ISFJ négy betűből hármat közösen visel (S, gyakorlatias, F, gondoskodó és J, szervezett), és csak ebben különbözik: extraverzió. Az ESFJ extravertált (E), az ISFJ introvertált (I). Minden ezen az egy betűn múlik, és aki a tulajdonság közepe táján áll, annak az őszinte válasz lehet az, hogy „egy kicsit mindkettő”.
Közvetlen, gyakorlatias, gondoskodó, szervezett.
Meleg, társaságkedvelő, megbízható és földhözragadt vagy. Szeretsz embereket összehozni, és figyelsz arra, hogy mindenki jól érezze magát; fontosak számodra a hagyományok és a megbízhatóság.
Csendes, gyakorlatias, kedves, odaadó.
Gondoskodó, megbízható és földhözragadt vagy. Észreveszed, mire van szükségük az embereknek, és csendben gondoskodsz róla, hogy meglegyen, a stabil rutint pedig jobban szereted az állandó változásnál.
Hogyan dönts az ESFJ és az ISFJ között
- Tedd félre a három közös betűt. Az egyetlen kérdés a(z) E/I: inkább extravertált vagy, vagy inkább introvertált?
- Menj végig az alábbi önreflexiós kérdéseken, és számold meg, merre hajlasz. Ha nagyjából egyenlő az eredmény, valószínűleg a tulajdonság közepe táján vagy, és mindkét oldal részben leír téged.
- Tölts ki egy olyan tesztet, amely percentilist mutat, nem csak betűt, és nézd meg a pontszámodat ebben: extraverzió. Az 50. percentilistől távol a betű mond valamit; ha 10 pontnál közelebb vagy hozzá, középen állsz.
- Kérdezz meg valakit, aki jól ismer, melyik leírás illik rád. Mások gyakran tisztábban látják az ilyen hétköznapi szokásokat, mint mi magunk.
Az egyetlen eltérő betű: E vagy I (Extraverzió)
A Big Five extraverziója: társaságkedvelés, határozottság, beszédesség és pozitív érzelmek. A klasszikus E/I betűnek felel meg, amely szorosan összefügg a Big Five extraverziójával.
Az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal.
A kisebb társaságot és a csendesebb környezetet kedveled, és gyakran gondolkodsz, mielőtt megszólalsz. Az introverzió nem azonos a félénkséggel vagy a szorongással. Azok egy másik tulajdonsághoz (az érzelmi stabilitáshoz) tartoznak.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESFJ (E): Valószínűleg hangosan gondolkodva jutsz a legjobb ötletekre: megbeszéléseken, beszélgetésekben, gyors egyeztetéseken. A kollégákkal, ügyfelekkel vagy a nyilvánossággal sok kapcsolatot igénylő munka gyakrabban ad neked energiát, mint amennyit elvesz.
- ISFJ (I): Valószínűleg szereted végiggondolni, mielőtt megszólalsz, és összefüggő, elmélyült munkablokkokban dolgozol a legjobban. Az előre kiküldött napirend, az írásbeli kommunikáció és a felkészülési idő általában segít, hogy a legjobbat nyújtsd.
- ESFJ (E): Valószínűleg az életet társas értelemben is meg akarod osztani: bemutatni a párodat a barátaidnak, együtt kimozdulni, és azonnal megbeszélni a dolgokat, amikor történnek.
- ISFJ (I): Valószínűleg figyelemmel és kettesben töltött idővel mutatod ki a törődést, nem zsúfolt társasági programmal, és talán még a szeretteidtől is kell egy kis idő csak magadnak.
- ESFJ (E): Valószínűleg széles az ismeretségi köröd, és gyakran te javasolsz programot, vagy te mutatod be egymásnak az embereket.
- ISFJ (I): Valószínűleg néhány közeli barátot jobban szeretsz egy nagy társaságnál, és a mély beszélgetést a gyakori találkozóknál.
- ESFJ (E): A társas energia valódi erősség. A kockázat az, hogy a csendesebb hangok, és a saját gondolkodási időd, háttérbe szorulnak.
- ISFJ (I): Az összpontosítási képességed erősség. A kockázat az, hogy a jó ötleteid észrevétlenek maradnak, mert nem teszed őket előtérbe.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
- Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[3]
- Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[4]
- Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[5]
- Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[6]
- A kevésbé extravertált vezetők jobb eredményt értek el az extravertáltaknál, amikor a csapatuk proaktív volt, mert többet hallgattak és jobban kihasználták a tagok ötleteit.[5]
- A kapcsolatépítés és a láthatóság tudatos erőfeszítést kívánhat tőled. Az, hogy ki válik vezetővé, összefügg az extraverzióval.[3]
- Az alacsony extraverzió kisebb érdeklődéssel jár a vállalkozói és szociális munka iránt. Az összefüggések csak mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet.[7]
- Az introverzió csak gyengén jelzi előre a kapcsolattal való elégedettséget. A csendes természet önmagában nem összeillési probléma.[8]
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: E és I
- Az introverzió nem félénkség. Az érzelmek és a szociális szorongás főleg egy másik tulajdonsághoz, az érzelmi stabilitáshoz (az 5. betű, C vagy R) tartoznak, így egy társaságkedvelő ember, aki idegenek között nyugtalanná válik, lehet E, egy nyugodt, magabiztos ember pedig lehet I.
- Mindenki viselkedik néha extravertáltan. Naplós vizsgálatokban (experience sampling) az emberek, az introvertáltakat is beleértve, jobb hangulatról számoltak be azokban a pillanatokban, amikor extravertáltabban viselkedtek. Attól, hogy szeretsz egy pörgős estét, még nem leszel E: a betű azt írja le, milyen vagy átlagosan.[1]
- A klasszikus E/I skála szorosan átfed a Big Five extraverziójával, ezért ez az egyik legstabilabb betű tesztről tesztre. Ha az eredményed mégis ingadozik, valószínűleg tényleg közel vagy a középhez.[2]
- Mi tölt fel a legjobban egy hosszú, nehéz hét után: egy este a barátokkal a városban (E) vagy egy csendes este, inkább egyedül (I)?
- Egy megbeszélésen általában hangosan gondolkodva alakítod ki a véleményedet (E), vagy előbb kialakítod, és csak utána mondod el (I)?
- Egy bulin, ahol csak a házigazdát ismered: inkább körbejársz és bemutatkozol (E), vagy egy-két ember mellett maradsz (I)?
- Ha valami jó történik veled, azonnal el akarod mondani másoknak (E), vagy előbb egyedül örülsz neki (I)?
- Egy szünet nélküli beszélgetésekkel és találkozókkal teli nap energikussá tesz (E), vagy kifacsar (I), még ha minden jól ment is?
- Csoportos beszélgetésekben gyakrabban te beszélsz és te viszed a szót (E), vagy te hallgatsz, és megválogatod, mikor szólalsz meg (I)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Mi a közös az ESFJ és az ISFJ típusban
Ez a három betű az oka annak, hogy a két típus leírása ennyire hasonlít. Bármelyik is a típusod, mindkét leírás ezen részeinek illeniük kell rád.
A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.
Meleg, figyelmes és együttműködő vagy, és észreveszed, mit éreznek mások.
Tervezel, megbízható és a részletekre figyelő vagy, és szereted befejezni, amit elkezdtél.
Miért ingadozhat az eredményed az ESFJ és az ISFJ között
- A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van. A pontszámok eloszlása középen sűrűsödik, és nem válik két táborra, még a klasszikus négybetűs skálákon sem.[2][9]
- Ezért egy kis, szokásos mérési hiba is elég ahhoz, hogy a betű megforduljon annál, aki a határ közelében van. A típus instabilitása újrakitöltéskor a négybetűs tesztekkel szembeni egyik legfontosabb közzétett kifogás.[10]
- Maguk a pontszámok elég stabilak; a betűket éppen az teszi instabillá, hogy egy folytonos pontszámot két dobozra osztunk.[11]
- Az ESFJ vagy ISFJ kérdése egyetlen betűn múlik, így ha extraverzió terén közel vagy a középhez, várható, hogy egyik nap az egyik, másik nap a másik eredményt kapod, és ez nem jelenti azt, hogy bármelyik teszt elromlott volna.
- A 64 Types tesztjében minden tulajdonságot valódi válaszokhoz viszonyított percentilis fejez ki. Minden tulajdonságot, amely 10 pontnál közelebb van az 50. percentilishez, határesetnek jelölünk, és látod azt a kódot is, amelyet akkor kapnál, ha a betű a másik lenne. Definíció szerint az emberek 20%-a minden tulajdonságban a 40. és a 60. percentilis között van.
ESFJ és ISFJ a karrierben és a szerelemben
A fenti különbségek a munkában és a kapcsolatokban látszanak a legtisztábban. A karrierképhez itt az a három érdeklődési terület szerepel, amely felé az egyes típusok a leggyakrabban hajlanak, és az, hogy az eltérő betűk hogyan tolják el őket:
Jellemző érdeklődési hajlam: Szociális, Vállalkozó, Konvencionális
Jellemző érdeklődési hajlam: Konvencionális, Realista, Szociális
- E vagy I: a(z) I oldalhoz (ISFJ) képest a(z) E oldal (ESFJ) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: vállalkozó (vezetés, meggyőzés) és szociális (segítés, tanítás).[7]
Ezek az érdeklődési hajlamok a Big Five és a szakmai érdeklődés közötti metaanalitikus összefüggéseken alapulnak. Az összefüggések mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet, mint a típusból következtetni rá.[7]
A 64 Types tesztje minden tulajdonsághoz percentilist ad, jelöli a határeseteket, és hozzáadja azt a két tulajdonságot, amelyet a négybetűs tesztek kihagynak. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.
Ingyenes tesztGyakori kérdések
Mi a különbség az ESFJ és az ISFJ között?
Csak ebben különböznek: extraverzió. Az ESFJ E (extravertált): az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal. Az ISFJ I (introvertált): a kisebb társaságot és a csendesebb környezetet kedveled, és gyakran gondolkodsz, mielőtt megszólalsz. Az introverzió nem azonos a félénkséggel vagy a szorongással. Azok egy másik tulajdonsághoz (az érzelmi stabilitáshoz) tartoznak. Közös bennük: S (gyakorlatias), F (gondoskodó) és J (szervezett).
Honnan tudhatom, hogy ESFJ vagy ISFJ vagyok?
Csak arra a betűre figyelj, amelyben különböznek (E/I). Gondold végig, hogyan viselkedsz ténylegesen a hétköznapokban, kérdezz meg valakit, aki jól ismer, és tölts ki egy olyan tesztet, amely minden tulajdonsághoz percentilist mutat, nem csak betűt. Ha egy tulajdonság az 50. percentilis körül jön ki, közel vagy az átlaghoz, és mindkét típus részben leír téged.
Miért ad az egyik teszt ESFJ, a másik ISFJ eredményt?
A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van, így a válaszadás apró különbségei is megfordíthatnak egy betűt. A típus megváltozása újrakitöltéskor a négybetűs tesztek egyik legjobban dokumentált problémája. Mivel az ESFJ és az ISFJ egyetlen betűben különbözik, valószínűleg extraverzió terén vagy közel a középhez.
Összeillik az ESFJ és az ISFJ?
Ez más kérdés, mint az, hogy melyik vagy. Nagy vizsgálatokban a két partner személyiségének hasonlósága szinte semmit sem magyarázott meg azon túl, amit mindkettőjük saját tulajdonságai; az egyes partnerek érzelmi stabilitása, barátságossága és lelkiismeretessége többet számított. Az ESFJ és az ISFJ összeillésével foglalkozó oldal pontosan erre a párra tárgyalja a szerelmet, a barátságot és a munkát.
Lehetsz egyszerre ESFJ és ISFJ is?
Bizonyos értelemben igen. Ha a pontszámod extraverzió terén közel van az átlaghoz, a két típus között állsz, és mindkét leírás részben illik rád. Minden tulajdonságban nagyjából minden ötödik ember a 40. és a 60. percentilis között van, ezért jelöli a 64 Types tesztje határesetnek az ilyen betűket.
A fenti összeillési kutatás: a hasonlóság keveset magyarázott meg azon túl, amit mindkét fél saját tulajdonságai[12]; az egyes emberek saját tulajdonságai többet számítanak.[8]
Olvass tovább
ESFJ profil · ISFJ profil · ESFJ és ISFJ összeillése
Hasonló összehasonlítások
Az összes típusösszehasonlítás
Források
- Fleeson, W., Malanos, A. B., & Achille, N. M. (2002). An intraindividual process approach to the relationship between extraversion and positive affect: Is acting extraverted as "good" as being extraverted? Journal of Personality and Social Psychology, 83(6), 1409–1422.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
- Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
- Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
- Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
- Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
- Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
- Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
- Capraro, R. M., & Capraro, M. M. (2002). Myers-Briggs Type Indicator score reliability across studies: A meta-analytic reliability generalization study. Educational and Psychological Measurement, 62(4), 590–602.
- Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.