Teszt indítása

← Az ESFJ összes változata

Személyiségtípus

ESFJ-CM

Házigazda · Kiegyensúlyozott és őszinte

Közvetlen, gyakorlatias, gondoskodó, szervezett.

  • EExtravertáltExtraverzió
  • SGyakorlatiasNyitottság / Intellektus
  • FGondoskodóBarátságosság
  • JSzervezettLelkiismeretesség
  • CNyugodtÉrzelmi stabilitás
  • MSzerényŐszinteség–alázat

Te vagy az? Töltsd ki az ingyenes tesztet · kb. 8 perc, regisztráció nélkül

Áttekintés

Meleg, társaságkedvelő, megbízható és földhözragadt vagy. Szeretsz embereket összehozni, és figyelsz arra, hogy mindenki jól érezze magát; fontosak számodra a hagyományok és a megbízhatóság.

Nyomás alatt is nyugodt maradsz (magas érzelmi stabilitás), és szerény, tisztességes vagy (magas őszinteség–alázat). Mások gyakran olyan embernek látnak, akire válságban támaszkodni lehet, és szívesen bíznak rád felelősséget.

A hat betű

E
Extraverzió
Extravertált

Az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal.

S
Nyitottság / Intellektus
Gyakorlatias

A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.

F
Barátságosság
Gondoskodó

Meleg, figyelmes és együttműködő vagy, és észreveszed, mit éreznek mások.

J
Lelkiismeretesség
Szervezett

Tervezel, megbízható és a részletekre figyelő vagy, és szereted befejezni, amit elkezdtél.

C
Érzelmi stabilitás
Nyugodt

Nyomás alatt is nyugodt maradsz, gyorsan talpra állsz a kudarcok után, és ritkán rágódsz.

M
Őszinteség–alázat
Szerény

Őszinte és tisztességes vagy, nem nyűgöz le a státusz és a luxus, és nem tartod magad különbnek másoknál.

Erősségek

  • A lelkiismeretesség a személyiségjegyek közül a legkövetkezetesebb előrejelzője a munkateljesítménynek minden vizsgált foglalkozási csoportban.[1]
  • A középiskolában és az egyetemen ugyanolyan erősen függ össze a jegyekkel, mint az intelligencia.[2]
  • A lelkiismeretes emberek átlagosan tovább élnek, részben az egészségesebb szokásaik miatt.[3][4]
  • Az érzelmi stabilitás (alacsony neuroticizmus) a személyiség legerősebb kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[5]
  • Az alacsony neuroticizmus a szorongásos és depressziós zavarok kisebb kockázatával jár.[6]
  • Az érzelmi stabilitás pozitívan függ össze a vezetéssel.[7]
  • Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[7]
  • Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[8]
  • Gyorsan építesz kapcsolatokat, ami segít a szájról szájra terjedő lehetőségeknél.
  • Arra figyelsz, ami működik, és kevésbé tereli el a figyelmedet az újdonság az újdonság kedvéért.
  • Gyakran reális, józan nézőpontot hozol az absztrakciókba belefeledkező csapatokba.
  • A magas barátságosságú emberek konstruktívabb taktikákat használnak a konfliktusokban, és ritkán eszkalálják őket.[9]
  • A barátságos embereket gyakrabban választják barátnak.[10]
  • Az alapvető tulajdonságok közül az őszinteség–alázat az egyik legerősebb előrejelzője a tisztességes és együttműködő viselkedésnek a gazdasági játékokban.[11]
  • Az őszinteség–alázat a HEXACO legerősebb előrejelzője a munkahelyi deviáns viselkedés (lopás, szabotázs, igazolatlan hiányzás) alacsony szintjének.[12]

Amire figyelj

  • Ritkán jössz ki a sodrodból, ezért alábecsülheted mások stresszét. Inkább kérdezz, mint hogy találgass.
  • A magas mérce merevséggé válhat, ha változnak a tervek. Hagyj tartalékot a napirendedben.
  • Lehet, hogy lekicsinyled az eredményeidet, vagy kerülöd a tárgyalást. Ha tisztességesen kiállsz magadért, az nem dicsekvés.
  • A státuszjutalmak (címek, juttatások) talán nem motiválnak. Olyan munkát válassz, amely küldetéssel vagy a jól végzett munka örömével jutalmaz.
  • A barátságosság negatívan függ össze a jövedelemmel, és a hatás férfiaknál nagyobb.[13]
  • Lehet, hogy nehezen mondasz nemet, vagy nehezen állsz ki magadért tárgyalásokon. Készítsd elő előre a kéréseidet.
  • Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[14]
  • Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[15]
  • A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[1]
  • Lehet, hogy túl gyorsan elveted az ismeretlen ötleteket. Próbáld ki őket kis léptékben, mielőtt döntesz.

Munka és karrier

Érdeklődési területek, amelyek felé a tulajdonságaid hajlanak (Holland RIASEC)[16]
Szociális: Emberek tanítása, segítése, gondozása és fejlesztése.
TanárÁpolóTanácsadóSzociális munkásGyógytornászHR-szakember
Vállalkozó: Vezetés, meggyőzés, értékesítés és vállalkozásépítés.
CégalapítóÉrtékesítési vezetőÜgyvédMarketingvezetőTermékmenedzserIngatlanközvetítő
Konvencionális: Adatok, dokumentumok és eljárások pontos rendezése.
KönyvelőAktuáriusPénzügyi elemzőJogi asszisztensLogisztikai koordinátorAdatbázis-adminisztrátor

A személyiség csak mérsékelten jelzi előre az érdeklődést, ezért ezeket kiindulópontnak tekintsd. Az érdeklődésed, a készségeid és az értékeid többet számítanak a típusodnál.

  • A lelkiismeretesség a konvencionális érdeklődéssel függ össze (adatok, eljárások, pontosság).[16]
  • A vállalkozók lelkiismeretesebbek a menedzsereknél, és a lelkiismeretesség összefügg a vezetéssel.[17][7]
  • Az extraverzió főként vezetői és értékesítői szerepekben jelzi előre a teljesítményt.[1]
  • Az extraverzió mérsékelten összefügg a vállalkozói érdeklődéssel, és kisebb mértékben a szociális érdeklődéssel.[16]
  • Az alacsonyabb nyitottság kisebb érdeklődéssel jár a művészi és kutató munka iránt. Gyakran jobban illenek a gyakorlati, kétkezi és eljárásokra épülő szerepek.[16]
  • A barátságosság a szociális érdeklődéssel függ össze (tanítás, segítés, gondozás).[16]
  • A barátságosság csak gyengén jelzi előre az általános munkateljesítményt a különböző foglalkozásokban.[1]
  • A nagy nyomással járó munkák illenek hozzád: sürgősségi ellátás, üzemeltetés, pénzpiacok, vezetés és vállalkozásindítás.
  • Ott lehetsz sikeres, ahol a bizalom döntő: pénzügyi ellenőrzés, megfelelőség, egészségügy, kutatásetika, közszolgálat és mediáció.

Szerelem és párkapcsolat

  • Bármelyik partner alacsony neuroticizmusa a kapcsolati elégedettség és stabilitás egyik legmegbízhatóbb előrejelzője.[18][19]
  • A partner magasabb barátságossága nagyobb kapcsolati elégedettséggel jár.[18]
  • A partner lelkiismeretessége nagyobb kapcsolati elégedettséggel jár.[18]
  • A magas őszinteség–alázat kevés átfedést jelent a „sötét triász” manipulatív vonásaival, amelyek hajlamosak felőrölni a bizalmat.[20]
  • A partner extraverziója gyengén pozitívan függ össze a kapcsolattal való elégedettséggel. Kevésbé számít, mint az érzelmi stabilitás, a barátságosság vagy a lelkiismeretesség.[18]
  • Ha a párod introvertáltabb, előre egyezzetek meg, mennyi társasági időt szeretne mindkettőtök. Ez gyakori és megoldható különbség.
  • Átlagosan a partnerek közötti nyitottságbeli különbségek keveset befolyásolnak az elégedettségen.[18][21]

Barátság

  • Az extravertáltak általában gyorsabban szereznek új barátokat, és végül nagyobb baráti körük lesz.[10][22]
  • A nagy kapcsolati háló nem garantál szoros barátságokat. Szakíts időt négyszemközti találkozókra is.
  • A barátságosság segíti a barátságok kialakulását és tartósságát, mert az emberek biztonságban érzik magukat melletted.[22]
  • Az emberek titkokat bíznak rád, és számítanak a tisztességedre, ami a szoros barátságok kulcsa.
  • Te vagy az a barát, aki emlékszik és megjelenik. A megbízhatóság a bizalom csendes alapja.
  • A barátaid válságban gyakran rád támaszkodnak. Figyelj arra, hogy a támogatás kölcsönös legyen.
  • A közös tevékenységek (sport, barkácsolás, főzés) gyakran a barátságaid alapjává válnak.

Stressz és jóllét

  • Az érzelmi stabilitás a jóllét egyik legerősebb személyiségbeli előrejelzője.[23]
  • Az extraverzió a személyiség egyik legerősebb kapcsolata a pozitív érzelmekkel és az élettel való elégedettséggel.[23]
  • A lelkiismeretesség pozitívan függ össze az élettel való elégedettséggel.[23]
  • A barátságosság mérsékelt pozitív kapcsolatban áll a jólléttel.[23]
  • Összességében az őszinteség–alázat proszociális és etikus kimenetekkel jár az élet számos területén.[24]
  • A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való elégedettséggel. A gyakorlatiasság semmibe sem kerül a jóllét terén.[23]

Fejlődés

  • Gyakorold, hogy hangosan megnevezd az érzéseidet. Mások távolságtartásnak érezhetik a nyugalmadat.
  • Tervezz be tudatosan teljesen kötetlen időt is. A rugalmasság is készség.
  • Tekints a határozottságra készségként. A kedvesség és az, hogy világosan kimondod, mire van szükséged, remekül megférnek egymással.
  • Gyakorold, hogy kérdezz, mielőtt elmondod a véleményed. Ez különösen proaktív csapatoknál segít.[14]
  • Értékelések és tárgyalások előtt írd össze a hozzájárulásaidat, hogy a szerénységed ne mossa el őket.
  • Egyszerre egy új készséget vagy élményt adj hozzá, valamihez kötve, amit már hasznosan csinálsz.

Mennyire erősek ezek az eredmények?

Az itt említett kapcsolatok a tulajdonságok és a kimenetek között valósak és megismételhetők, de egyenként mérsékeltek. A tipikus korrelációk r ≈ 0,10–0,30: a tulajdonságok a valószínűségeket tolják el, nem döntik el a kimenetet. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált kapcsolatok kb. 87%-át megismételte, többnyire valamivel kisebb hatásokkal, mint az eredetileg közölt.[27] A forrás nélküli sorok gyakorlati javaslatok, nem kutatási eredmények.

Források

  1. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  2. Poropat, A. E. (2009). A meta-analysis of the five-factor model of personality and academic performance. Psychological Bulletin, 135(2), 322–338.
  3. Kern, M. L., & Friedman, H. S. (2008). Do conscientious individuals live longer? A quantitative review. Health Psychology, 27(5), 505–512.
  4. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
  5. Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
  6. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  7. Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
  8. Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
  9. Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
  10. Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
  11. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  12. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  13. Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
  14. Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
  15. Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
  16. Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
  17. Zhao, H., & Seibert, S. E. (2006). The Big Five personality dimensions and entrepreneurial status: A meta-analytical review. Journal of Applied Psychology, 91(2), 259–271.
  18. Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
  19. Karney, B. R., & Bradbury, T. N. (1995). The longitudinal course of marital quality and stability: A review of theory, method, and research. Psychological Bulletin, 118(1), 3–34.
  20. Lee, K., & Ashton, M. C. (2005). Psychopathy, Machiavellianism, and narcissism in the Five-Factor Model and the HEXACO model of personality structure. Personality and Individual Differences, 38(7), 1571–1582.
  21. Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
  22. Harris, K., & Vazire, S. (2016). On friendship development and the Big Five personality traits. Social and Personality Psychology Compass, 10(11), 647–667.
  23. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  24. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  25. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  26. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  27. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.

ESFJ-CM részletesen

Te vagy az?

Kapd meg a saját percentiliseidet mind a hat tulajdonságban.

Kitöltöm az ingyenes tesztet