Főoldal › Típus kontra típus › ESTP vs INFP
ESTP vs INFP
ESTP és INFP: a különbségek, és hogyan döntheted el, melyik vagy
Az ESTP és az INFP csak a(z) P betűben egyezik (rugalmas), a másik háromban különbözik. Ha a tesztek mindkét típust kiadták, valószínűleg több tulajdonságban is közel vagy a középhez, vagy különböző helyzetekre gondoltál válaszadás közben.
Merész, gyakorlatias, versengő, spontán.
Társaságkedvelő, cselekvésorientált, egyenes és rugalmas vagy. A gyors tempójú helyzetekben, a versenyben és a problémák helyben történő megoldásában érzed jól magad, nem a hosszú előre tervezésben.
Szelíd, fantáziadús, empatikus, nyitott.
Fantáziadús, jószívű és befelé forduló vagy, gazdag belső világgal. A rugalmasságot jobban szereted a szigorú terveknél, és akkor nyújtod a legjobbat, ha a munka olyasmihez kapcsolódik, ami fontos neked.
Hogyan dönts az ESTP és az INFP között
- Egyszerre egy betűről dönts. Az ESTP és az INFP ezekben különbözik: E/I, N/S és F/T, és mindegyik külön kérdés.
- Kezdd azzal a betűvel, amelyben a legkevésbé vagy biztos, és használd az alábbi önreflexiós kérdéseket.
- Ha egyes betűkben egyértelműen az egyik oldalon állsz, másokban viszont középen, egy harmadik típus jobban illhet rád bármelyiknél a kettő közül. Nézd meg az alább linkelt összehasonlításokat.
- Egy percentiliseket mutató teszt megmutatja, mely betűid egyértelműek, és melyek határesetek. Az egyértelműek írnak le a legjobban.
Különbség: E vagy I (Extraverzió)
A Big Five extraverziója: társaságkedvelés, határozottság, beszédesség és pozitív érzelmek. A klasszikus E/I betűnek felel meg, amely szorosan összefügg a Big Five extraverziójával.
Az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal.
A kisebb társaságot és a csendesebb környezetet kedveled, és gyakran gondolkodsz, mielőtt megszólalsz. Az introverzió nem azonos a félénkséggel vagy a szorongással. Azok egy másik tulajdonsághoz (az érzelmi stabilitáshoz) tartoznak.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESTP (E): Valószínűleg hangosan gondolkodva jutsz a legjobb ötletekre: megbeszéléseken, beszélgetésekben, gyors egyeztetéseken. A kollégákkal, ügyfelekkel vagy a nyilvánossággal sok kapcsolatot igénylő munka gyakrabban ad neked energiát, mint amennyit elvesz.
- INFP (I): Valószínűleg szereted végiggondolni, mielőtt megszólalsz, és összefüggő, elmélyült munkablokkokban dolgozol a legjobban. Az előre kiküldött napirend, az írásbeli kommunikáció és a felkészülési idő általában segít, hogy a legjobbat nyújtsd.
- ESTP (E): Valószínűleg az életet társas értelemben is meg akarod osztani: bemutatni a párodat a barátaidnak, együtt kimozdulni, és azonnal megbeszélni a dolgokat, amikor történnek.
- INFP (I): Valószínűleg figyelemmel és kettesben töltött idővel mutatod ki a törődést, nem zsúfolt társasági programmal, és talán még a szeretteidtől is kell egy kis idő csak magadnak.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
- A kevésbé extravertált vezetők jobb eredményt értek el az extravertáltaknál, amikor a csapatuk proaktív volt, mert többet hallgattak és jobban kihasználták a tagok ötleteit.[3]
- A kapcsolatépítés és a láthatóság tudatos erőfeszítést kívánhat tőled. Az, hogy ki válik vezetővé, összefügg az extraverzióval.[1]
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: E és I
- Az introverzió nem félénkség. Az érzelmek és a szociális szorongás főleg egy másik tulajdonsághoz, az érzelmi stabilitáshoz (az 5. betű, C vagy R) tartoznak, így egy társaságkedvelő ember, aki idegenek között nyugtalanná válik, lehet E, egy nyugodt, magabiztos ember pedig lehet I.
- Mi tölt fel a legjobban egy hosszú, nehéz hét után: egy este a barátokkal a városban (E) vagy egy csendes este, inkább egyedül (I)?
- Egy megbeszélésen általában hangosan gondolkodva alakítod ki a véleményedet (E), vagy előbb kialakítod, és csak utána mondod el (I)?
- Egy bulin, ahol csak a házigazdát ismered: inkább körbejársz és bemutatkozol (E), vagy egy-két ember mellett maradsz (I)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Különbség: S vagy N (Nyitottság / Intellektus)
A Big Five tapasztalatokra való nyitottsága (itt intellektus/képzelet formájában mérve): kíváncsiság, képzelet, érdeklődés az ötletek iránt és elvont gondolkodás. Az N/S betűnek felel meg, amely szorosan összefügg a Big Five nyitottságával.
A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.
Kíváncsi és fantáziadús vagy, és szereted az elvont ötleteket, az elméleteket és az új élményeket.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESTP (S): Valószínűleg a látható eredménnyel járó, konkrét feladatokat kedveled, és azokban a módszerekben bízol, amelyek már bizonyítottak.
- INFP (N): Valószínűleg vonzanak az ötletek, a mintázatok és a lehetőségek, és nyugtalan leszel, ha a munka csak ismétlésből áll.
- ESTP (S): Valószínűleg gyakorlati segítséggel és megbízható rutinokkal mutatod ki a szeretetedet, nem nagy gesztusokkal vagy hosszú, elvont beszélgetésekkel.
- INFP (N): Valószínűleg szeretsz a pároddal ötletekről, tervekről és az élet értelméről beszélgetni, és értékeled az újdonságot a közös élményekben.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: S és N
- Az N-nek semmi köze ahhoz, mennyire vagy okos. A betű azt írja le, mennyire vonzanak az ötletek, a képzelet és az újdonság. Sok nagyon tehetséges ember a konkrétat és a beváltat kedveli.
- Ha új ötletet hallasz, szívesen végiggondolod a következményeit és az összes „mi lenne, ha” változatot (N), vagy előbb azt akarod tudni, működik-e a gyakorlatban (S)?
- Érdekelnek az elméletekről, filozófiáról vagy gondolatkísérletekről szóló elvont beszélgetések önmagukért (N), vagy úgy érzed, ez a valódi problémáktól elvett idő (S)?
- Amikor valami újat tanulsz, előbb a mögötte lévő elvet akarod megérteni (N), vagy egy konkrét példát szeretnél, amelyen gyakorolhatsz (S)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Különbség: T vagy F (Barátságosság)
A Big Five barátságossága (agreeableness): együttérzés, melegség, bizalom és együttműködési hajlandóság. Az F/T betűnek felel meg (F = nagyobb barátságosság). Az MBTI-vel való kapcsolat mérsékelt.
Egyenes, szkeptikus és versengő vagy, és az őszinteséget meg az eredményeket a harmónia elé helyezed.
Meleg, figyelmes és együttműködő vagy, és észreveszed, mit éreznek mások.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESTP (T): Valószínűleg a logikát, a mércét és az eredményeket helyezed előtérbe, és nem okoz gondot kimondani a kellemetlen igazságokat.
- INFP (F): Valószínűleg észreveszed, hogyan hatnak a döntések az emberekre, és értékeled az együttműködésre épülő csapatot.
- ESTP (T): Valószínűleg többre tartod az őszinteséget a vigasztalásnál, és talán inkább problémamegoldással mutatod ki a törődést, mint vigasztalással.
- INFP (F): Valószínűleg figyelsz a párod érzéseire, és kész vagy kompromisszumot kötni a béke kedvéért.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: T és F
- Udvariasnak vagy becsületesnek lenni nem ugyanaz, mint F-nek lenni. A HEXACO-modell megkülönbözteti a barátságosságot (melegség, türelem, megbocsátás) az őszinteség–alázattól (őszinteség és tisztességesség), így egy egyenes ember lehet szigorúan tisztességes, egy elbűvölő ember pedig számító.[7]
- Ha egy barátod egyértelműen hibás munkát mutat neked, az első késztetésed az, hogy kíméld az érzéseit (F), vagy hogy világosan megnevezd a problémákat (T)?
- Egy vitában a közös pontot keresed (F), vagy kitartasz az álláspontod mellett, amíg az erősebb érv nem győz (T)?
- Inkább abból indulsz ki, hogy mások jó szándékúak, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik (F), vagy megvárod, hogy kiérdemeljék a bizalmadat (T)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Mi a közös az ESTP és az INFP típusban
Az alábbi betű közös alap. Bármelyik is a típusod, mindkét leírás ezen részeinek illeniük kell rád.
Spontán és alkalmazkodó vagy. Szereted nyitva hagyni a lehetőségeidet, és lendületekben dolgozol.
Miért ingadozhat az eredményed az ESTP és az INFP között
- A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van. A pontszámok eloszlása középen sűrűsödik, és nem válik két táborra, még a klasszikus négybetűs skálákon sem.[11][12]
- Ezért egy kis, szokásos mérési hiba is elég ahhoz, hogy a betű megforduljon annál, aki a határ közelében van. A típus instabilitása újrakitöltéskor a négybetűs tesztekkel szembeni egyik legfontosabb közzétett kifogás.[13]
- Maguk a pontszámok elég stabilak; a betűket éppen az teszi instabillá, hogy egy folytonos pontszámot két dobozra osztunk.[14]
- Ha egyszer ESTP, máskor INFP eredményt kapsz, a tesztek között három betű változott meg. Minden betű külön változik, ezért ez általában azt jelenti, hogy több tulajdonságod is az átlag közelében van, vagy különböző helyzetekre gondolva válaszoltál (munkában vagy otthon, egy jó vagy egy rossz héten).
- A 64 Types tesztjében minden tulajdonságot valódi válaszokhoz viszonyított percentilis fejez ki. Minden tulajdonságot, amely 10 pontnál közelebb van az 50. percentilishez, határesetnek jelölünk, és látod azt a kódot is, amelyet akkor kapnál, ha a betű a másik lenne. Definíció szerint az emberek 20%-a minden tulajdonságban a 40. és a 60. percentilis között van.
ESTP és INFP a karrierben és a szerelemben
A fenti különbségek a munkában és a kapcsolatokban látszanak a legtisztábban. A karrierképhez itt az a három érdeklődési terület szerepel, amely felé az egyes típusok a leggyakrabban hajlanak, és az, hogy az eltérő betűk hogyan tolják el őket:
Jellemző érdeklődési hajlam: Vállalkozó, Szociális, Realista
Jellemző érdeklődési hajlam: Művészi, Kutató, Realista
- E vagy I: a(z) I oldalhoz (INFP) képest a(z) E oldal (ESTP) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: vállalkozó (vezetés, meggyőzés) és szociális (segítés, tanítás).[5]
- S vagy N: a(z) S oldalhoz (ESTP) képest a(z) N oldal (INFP) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: művészi és kutató.[5]
- T vagy F: a(z) T oldalhoz (ESTP) képest a(z) F oldal (INFP) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: szociális (segítés, tanítás, gondozás).[5]
Ezek az érdeklődési hajlamok a Big Five és a szakmai érdeklődés közötti metaanalitikus összefüggéseken alapulnak. Az összefüggések mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet, mint a típusból következtetni rá.[5]
A 64 Types tesztje minden tulajdonsághoz percentilist ad, jelöli a határeseteket, és hozzáadja azt a két tulajdonságot, amelyet a négybetűs tesztek kihagynak. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.
Ingyenes tesztGyakori kérdések
Mi a különbség az ESTP és az INFP között?
Három betűben különböznek: Extraverzió (ESTP E, INFP I); Nyitottság (ESTP S, INFP N); Barátságosság (ESTP T, INFP F). Közös bennük: P (rugalmas). Minden betű külön folytonos tulajdonság, ezért a különbségek összeadódnak, és nem az emberek két rögzített fajtáját alkotják.
Honnan tudhatom, hogy ESTP vagy INFP vagyok?
Csak azokra a betűkre figyelj, amelyekben különböznek (E/I, N/S és F/T). Gondold végig, hogyan viselkedsz ténylegesen a hétköznapokban, kérdezz meg valakit, aki jól ismer, és tölts ki egy olyan tesztet, amely minden tulajdonsághoz percentilist mutat, nem csak betűt. Ha egy tulajdonság az 50. percentilis körül jön ki, közel vagy az átlaghoz, és mindkét típus részben leír téged.
Miért ad az egyik teszt ESTP, a másik INFP eredményt?
A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van, így a válaszadás apró különbségei is megfordíthatnak egy betűt. A típus megváltozása újrakitöltéskor a négybetűs tesztek egyik legjobban dokumentált problémája. Mivel az ESTP és az INFP három betűben különbözik, valószínűleg több tulajdonságban is közel vagy a középhez, vagy különböző helyzetekre gondoltál válaszadás közben.
Összeillik az ESTP és az INFP?
Ez más kérdés, mint az, hogy melyik vagy. Nagy vizsgálatokban a két partner személyiségének hasonlósága szinte semmit sem magyarázott meg azon túl, amit mindkettőjük saját tulajdonságai; az egyes partnerek érzelmi stabilitása, barátságossága és lelkiismeretessége többet számított. Az ESTP és az INFP összeillésével foglalkozó oldal pontosan erre a párra tárgyalja a szerelmet, a barátságot és a munkát.
A fenti összeillési kutatás: a hasonlóság keveset magyarázott meg azon túl, amit mindkét fél saját tulajdonságai[15]; az egyes emberek saját tulajdonságai többet számítanak.[16]
Olvass tovább
ESTP profil · INFP profil · ESTP és INFP összeillése
Hasonló összehasonlítások
Az összes típusösszehasonlítás
Források
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
- Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
- Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
- Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
- Feist, G. J. (1998). A meta-analysis of personality in scientific and artistic creativity. Personality and Social Psychology Review, 2(4), 290–309.
- Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
- Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
- Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
- Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
- Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
- Capraro, R. M., & Capraro, M. M. (2002). Myers-Briggs Type Indicator score reliability across studies: A meta-analytic reliability generalization study. Educational and Psychological Measurement, 62(4), 590–602.
- Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
- Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.