ESTP · Cselekvő
Az ESTP erősségei és gyengeségei: stressz és személyes fejlődés
Röviden: az ESTP merész, gyakorlatias, versengő, spontán. Lent: miben jó általában az ESTP, hol szoktak elromlani a dolgok, hogyan kezeli a stresszt, és mit mond a kutatás a tulajdonságok időbeli változásáról.
Társaságkedvelő, cselekvésorientált, egyenes és rugalmas vagy. A gyors tempójú helyzetekben, a versenyben és a problémák helyben történő megoldásában érzed jól magad, nem a hosszú előre tervezésben.
Az ESTP profilja, betűről betűre
Hogyan jelenik meg általában az egyes betű. Ez a tulajdonságok leírása, nem kutatási eredmény.
A társas energia valódi erősség. A kockázat az, hogy a csendesebb hangok, és a saját gondolkodási időd, háttérbe szorulnak.
A realizmusod a földön tart. A kihívás az, hogy az ismeretlen módszereknek is adj egy kis, őszinte próbát, mielőtt elveted őket.
Az őszinteség értékes. A kihívás az, hogy segítségként fogadják, ne támadásként.
Az alkalmazkodóképesség erősség. A kihívás az, hogy pontosan annyi struktúrát építs ki, amennyi ahhoz kell, hogy befejezd, ami fontos neked.
Az ESTP erősségei
- Alkalmazkodsz, ha változnak a tervek, és jól érzed magad, amikor improvizálsz.
- Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[1]
- Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[2]
- Gyorsan építesz kapcsolatokat, ami segít a szájról szájra terjedő lehetőségeknél.
- Képes vagy kemény kritikát adni, keményen tárgyalni és népszerűtlen döntéseket hozni.
- Az alacsonyabb barátságosság magasabb jövedelemmel jár, különösen férfiaknál.[3]
- Arra figyelsz, ami működik, és kevésbé tereli el a figyelmedet az újdonság az újdonság kedvéért.
- Gyakran reális, józan nézőpontot hozol az absztrakciókba belefeledkező csapatokba.
Az ESTP gyengeségei és vakfoltjai
- Az alacsonyabb lelkiismeretesség halogatáshoz vezető szokásokkal és kockázatosabb egészségmagatartással jár (étkezés, mozgás, szerek).[4]
- Minden foglalkozásban az alacsonyabb lelkiismeretesség átlagosan alacsonyabb munkateljesítményt jelez előre.[5]
- Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[6]
- Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[7]
- Az alacsonyabb barátságosság destruktívabb taktikákat jelez előre nézeteltérések esetén.[8]
- A világ 10 régiójában az alacsonyabb barátságosság összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel.[9]
- A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[5]
- Lehet, hogy túl gyorsan elveted az ismeretlen ötleteket. Próbáld ki őket kis léptékben, mielőtt döntesz.
Az ESTP négy változata: miben különböznek az erősségekben és a gyengeségekben
Két tulajdonság, amelyet a klasszikus négybetűs teszt nem mér, az érzelmi stabilitás és az őszinteség–alázat, négy változatra osztja az ESTP típust.
A nyugalom erősség. A kihívás az, hogy észrevedd mások stresszét, és néha a sajátodat is, amikor nem érzed olyan erősen. Az őszinteség bizalmat épít. A kihívás az, hogy kiállj magadért anélkül, hogy dicsekvésnek éreznéd.
A nyugalom erősség. A kihívás az, hogy észrevedd mások stresszét, és néha a sajátodat is, amikor nem érzed olyan erősen. Az elszántság eredményt hoz. A kihívás az, hogy vigyázz arra a bizalomra, amelyen a hosszú távú siker nyugszik.
Az érzékenység információt hoz. A kihívás az, hogy ne hagyd, hogy az aggodalom döntsön helyetted. Az őszinteség bizalmat épít. A kihívás az, hogy kiállj magadért anélkül, hogy dicsekvésnek éreznéd.
- Ez sokat változó tulajdonság. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[12]
- Befolyásolható. A beavatkozásos (főleg pszichoterápiás) vizsgálatok szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet.[13]
- A magasabb neuroticizmus erősen összefügg a szorongásos és depressziós zavarokkal és a szerhasználattal. Ha most nehéz időszakot élsz, a szakmai segítség működik.[11][13]
Az érzékenység információt hoz. A kihívás az, hogy ne hagyd, hogy az aggodalom döntsön helyetted. Az elszántság eredményt hoz. A kihívás az, hogy vigyázz arra a bizalomra, amelyen a hosszú távú siker nyugszik.
- Ez sokat változó tulajdonság. Átlagosan az emberek érzelmileg stabilabbak lesznek a felnőttkor során.[12]
- Befolyásolható. A beavatkozásos (főleg pszichoterápiás) vizsgálatok szisztematikus áttekintésében az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet.[13]
- A magasabb neuroticizmus erősen összefügg a szorongásos és depressziós zavarokkal és a szerhasználattal. Ha most nehéz időszakot élsz, a szakmai segítség működik.[11][13]
Az ESTP stresszben: jóllét és stresszkezelés
- Az extraverzió a személyiség egyik legerősebb kapcsolata a pozitív érzelmekkel és az élettel való elégedettséggel.[14]
- Az extraverzió összefügg azzal, hogy valaki problémamegoldással és a helyzet pozitívabb átértelmezésével kezeli a stresszt.[15]
- A lelkiismeretesség összefügg az élettel való elégedettséggel, ezért megéri külső struktúrába fektetni.[14]
- Az alacsonyabb barátságosság csak gyengén függ össze az alacsonyabb jólléttel.[14]
- A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való elégedettséggel. A gyakorlatiasság semmibe sem kerül a jóllét terén.[14]
A stressz főleg egy olyan betűn múlik, amely nincs benne az ESTP kódban
Az érzelmi stabilitás az a tulajdonság, amely a legerősebben összefügg a stresszel és a jólléttel, és a négybetűs kód kihagyja. Itt azon múlik, milyen ESTP vagy:
A nyugalom erősség. A kihívás az, hogy észrevedd mások stresszét, és néha a sajátodat is, amikor nem érzed olyan erősen.
Az érzékenység információt hoz. A kihívás az, hogy ne hagyd, hogy az aggodalom döntsön helyetted.
- A neuroticizmus a jóllét legerősebb negatív személyiségbeli előrejelzője. Az alvás, a mozgás és a bizonyítékokon alapuló terápia (például a kognitív viselkedésterápia) nagy hatású.[14][13]
- A neuroticizmus azzal függ össze, hogy valaki visszahúzódással, vágyvezérelt gondolkodással és érzelemközpontú stratégiákkal kezeli a stresszt, amelyek általában kevésbé segítenek, mint a problémamegoldás vagy a helyzet átértelmezése. Ezek a szokások megváltoztathatók.[15]
Személyes fejlődési tanácsok az ESTP típusnak
- Gyakorold, hogy kérdezz, mielőtt elmondod a véleményed. Ez különösen proaktív csapatoknál segít.[6]
- Egyszerre egy új készséget vagy élményt adj hozzá, valamihez kötve, amit már hasznosan csinálsz.
- Mielőtt ellentmondasz, foglald össze a másik álláspontját úgy, hogy ő is egyetértsen az összefoglalással.
- Azok, akik konkrét célokat tűztek ki egy tulajdonság megváltoztatására, néhány hónap alatt mérhető változást mutattak.[16]
- A tulajdonságok változhatnak. Egy háromhónapos, telefonos coachingprogram randomizált vizsgálatában azok, akik meg akartak változtatni egy tulajdonságot, jobban változtak a kívánt irányba, mint a kontrollcsoport, és a változások a követéses mérésnél nagyrészt megmaradtak.[17]
- Átlagosan az emberek a felnőttkor során érzelmileg stabilabbak, barátságosabbak és lelkiismeretesebbek lesznek.[12]
Mennyire biztosak ezek az eredmények?
- A klasszikus négy betű a Big Five modell tulajdonságainak (extraverzió, nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség) felel meg, ezért a Big Five kutatásai rájuk is érvényesek.[18]
- A tulajdonságok és a kimenetek közötti összefüggések valódiak, de mindegyik mérsékelt: a jellemző korrelációk 0,10 és 0,30 között vannak, így a tulajdonságok az esélyeket változtatják meg, nem az eredményt döntik el. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált összefüggések többségét megerősítette, általában kissé kisebb hatásokkal.[19][20]
A forrás nélküli állítások gyakorlati javaslatok vagy a tulajdonságok leírásai, nem kutatási eredmények.
Az ingyenes teszt mind a hat tulajdonságot percentilisként méri, és megmutatja, melyik a négy változat közül. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.
Ingyenes tesztKapcsolódó oldalak
Források
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
- Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
- Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
- Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
- Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
- Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
- Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
- Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
- Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
- Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
- Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
- Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
- Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
- Connor-Smith, J. K., & Flachsbart, C. (2007). Relations between personality and coping: A meta-analysis. Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080–1107.
- Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
- Stieger, M., Flückiger, C., Rüegger, D., Kowatsch, T., Roberts, B. W., & Allemand, M. (2021). Changing personality traits with the help of a digital personality change intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(8), e2017548118.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
- Ozer, D. J., & Benet-Martínez, V. (2006). Personality and the prediction of consequential outcomes. Annual Review of Psychology, 57, 401–421.