Tudományos az MBTI? Mit mond valójában a kutatás

Mit állít az MBTI, hogy mér

Az MBTI-t Katharine Briggs és Isabel Briggs Myers alkotta meg Carl Jung lélektani típuselmélete alapján. A teszt négy preferenciapár szerint sorolja be az embereket: extraverzió vagy introverzió (E/I), érzékelés vagy intuíció (S/N), gondolkodás vagy érzés (T/F) és ítélés vagy észlelés (J/P). Ha minden párból egy betűt veszel, 16 négybetűs típust kapsz, például INTJ vagy ESFP.

Itt két teljesen különböző állítás keveredik, és érdemes külön megítélni őket:

• A mérésre vonatkozó állítás: a négy skála stabil és jelentős különbségeket ragad meg az emberek között.
• A típusokra vonatkozó állítás: az emberek 16 minőségileg eltérő fajtában léteznek, mindegyik rögzített mentális „funkciókkal”, és a típus valami, ami vagy, nem pedig pontszámok sora, amelyek vannak neked.

A kutatás ítélete a két állításról nagyon eltérő.

Ami megállja a helyét: a négy skála valódi tulajdonságokat mér

Az MBTI legnagyobb hatású független elemzése Robert McCrae és Paul Costa, a Big Five modell két fő kidolgozójának 1989-es vizsgálata. 468 felnőttel töltették ki az MBTI-t és a NEO személyiségkérdőívet is, önértékeléssel és ismerősök értékelésével. Minden MBTI-skála egy-egy másik Big Five tulajdonsággal korrelált: az E/I az extraverzióval, az S/N a tapasztalatokra való nyitottsággal, a T/F a barátságossággal, a J/P pedig a lelkiismeretességgel. Az első két kapcsolat erős volt, az utolsó kettő mérsékelt. A szerzők arra jutottak, hogy az MBTI „valójában a normál személyiség öt fő dimenziója közül négynek egyes vonatkozásait mérte”.^[1] Egy brit vizsgálat ugyanezt az általános mintázatot találta.^[5]

A pontszámok stabilitása is elfogadható. A közzétett MBTI-vizsgálatok megbízhatósági becsléseinek metaanalízise szerint a skálák általában magas belső konzisztenciájú és magas teszt–reteszt megbízhatóságú pontszámokat adnak, bár az értékek vizsgálatonként eltértek.^[2]

A betűk tehát nem véletlenszerűek. Ha egyértelműen az introverzió felé hajlasz, átlagosan valóban csendesebb és társas helyzetekben kevésbé merész vagy a legtöbb embernél, és ez a különbség más eszközökkel is mérhető, és az ismerőseid is látják.

Ami nem állja meg a helyét: 16 elkülönülő típus

Ha az emberek minden skálán valóban két fajtára oszlanának, a pontszámok két púpban sűrűsödnének, középen kevés emberrel. Az adatok mást mutatnak. McCrae és Costa „semmilyen alátámasztást nem talált arra, hogy az MBTI valóban dichotóm preferenciákat vagy minőségileg eltérő típusokat mér”; ehelyett az eszköz négy, egymástól viszonylag független folytonos dimenziót mér.^[1]

Az MBTI-pontszámok kétpúpú (bimodális) eloszlásáról szóló korábbi beszámolókról később kiderült, hogy technikai műtermékek. Amikor Bess és Harvey kb. 12 000 ember pontszámait a modern tételválasz-elmélettel és elegendő számítási pontossággal újraszámolta, a bimodalitás eltűnt, és az eloszlások „erősen a középen sűrűsödőnek” bizonyultak: a legtöbb ember pontszáma a közép közelében volt.^[3]

Ez azért számít, mert egy ilyen eloszlás közepén áthúzott határ éppen a legsűrűbben lakott zónát vágja ketté. Két ember, akik egyetlen válaszban különböznek, ellentétes betűt kaphat, míg két ember, aki ugyanannak az oldalnak két különböző végén áll, ugyanazt a betűt kapja.

Itt A és B gyakorlatilag ugyanolyan, mégis az egyik „introvertált”, a másik „extravertált”, miközben B és C ugyanazt a betűt kapja, pedig nagyon messze vannak egymástól. A folytonos pontszámok elkerülik ezt a problémát.

Miért kapnak sokan más típust újrakitöltéskor

Gyakori tapasztalat: kétszer töltöd ki a tesztet, és két különböző négybetűs kódot kapsz. Az MBTI-elemzések ezt a besorolási instabilitást tartják a típusalapú megközelítéssel szembeni óvatosság fő okának.^[4]

Az instabilitás egyenesen a középen sűrűsödő eloszlásból következik. Minden pontszám tartalmaz egy kis mérési hibát. Annál, aki egy határ közelében van, ez a kis hiba is elég ahhoz, hogy a betű megforduljon. És mivel mind a négy betűnek egyeznie kell ahhoz, hogy a típus ugyanaz maradjon, annak a valószínűsége, hogy legalább egy megfordul, sokkal nagyobb, mint bármelyik skálánál külön. Megbízható skálák is adhatnak instabil típusokat.

A valódi változás is számít. Átlagosan az emberek 20 és 40 éves koruk között lelkiismeretesebbek, érzelmileg stabilabbak és társas helyzetekben magabiztosabbak lesznek,^[6] így egy 19 évesen határeset J/P betű 35 éves korra megszilárdulhat. A bizonyítékok: Megváltozhat a személyiségtípusod?

Ami hiányzik az MBTI-ből

McCrae és Costa adataiban az ötödik Big Five tulajdonságot, a neuroticizmust (amelynek ellentétes pólusa az érzelmi stabilitás) a négy MBTI-skála egyike sem ragadta meg.^[1] Ez komoly hiányosság. A neuroticizmus erősen összefügg a szorongásos és depressziós zavarokkal,^[7] és ez a Big Five tulajdonság áll a legerősebb (negatív) kapcsolatban a munkával való elégedettséggel.^[8]

A személyiséget leíró szavak különböző nyelveken végzett vizsgálatai egy hatodik tág faktort is találtak, az őszinteség–alázatot, amely az őszinteséget, a tisztességességet, a kapzsiság kerülését és a szerénységet foglalja magában.^[9] A Big Five-on túl is előrejelzi az etikus és együttműködő viselkedést,^[10][11] és sem az MBTI, sem a Big Five nem méri közvetlenül. Az őszinteség–alázatról szóló útmutatónk erről a tulajdonságról szól.

És a kognitív funkciók?

Sok online típusközösség Jung „kognitív funkcióin” keresztül értelmezi a betűket (például „introvertált intuíció”), amelyeket minden típusnál rögzített hierarchiába rendeznek. McCrae és Costa arra jutott, hogy adataik szerint Jung elmélete „vagy téves, vagy az MBTI nem megfelelően operacionalizálja, és nem használható megbízható alapként az értelmezéséhez”.^[1] A funkcióhierarchiák nem részei az elfogadott személyiségkutatásnak, és nem használjuk őket.

Miért tűnik mégis ennyire pontosnak

Az az érzés, hogy egy leírás illik rád, gyenge bizonyíték egy teszt érvényességére. Egy klasszikus, 1949-es bemutatóban Bertram Forer pszichológus a hallgatóinak állítólagos személyes profilokat adott. Mindenki ugyanazt a szöveget kapta, amely nagyrészt egy újságárusnál kapható asztrológiai könyvből származott, a hallgatók mégis nagyon jó önleírásnak értékelték.^[12] Későbbi elemzések kimutatták, hogy az emberek könnyebben elfogadják az ilyen visszajelzést, ha hízelgő, homályos, és úgy mutatják be, mintha kifejezetten nekik írták volna.^[13]

A típusleírások általában pozitívak, általánosak, és „a te” típusodként jelennek meg, ami pontosan ennek a hatásnak a receptje. Ettől maguk a skálák nem értelmetlenek, de a ráismerés érzése nem döntheti el a kérdést. Bővebben: Mennyire pontosak a személyiségtesztek?

Hogyan használd bölcsen a típusok nyelvét

Hogyan oldja meg ezeket a problémákat a 64 Types

Megtartjuk az ismert négy betűt, mert az emberek hasznosnak találják, de minden betűt folytonos Big Five tulajdonságként mérünk közkincs kutatási kérdésekkel, megadjuk a percentilisedet kb. 20 000 valódi válaszhoz viszonyítva, és határesetnek jelölünk minden tulajdonságot, amely 10 pontnál közelebb van az átlaghoz, azzal a kóddal együtt, amelyet újrakitöltéskor kaphatnál. Hozzáadjuk a két hiányzó tulajdonságot is, az érzelmi stabilitást (C/R) és az őszinteség–alázatot (M/A), ami 2⁶ = 64 típust ad. A részletek a tudományos háttér oldalán és a Hogyan működik a 64 Types tesztje útmutatóban találhatók.

Gyakori kérdések