Megváltozhat a személyiségtípusod? Mit mutatnak a hosszmetszeti vizsgálatok
A 64 Types csapata · Frissítve: 2026. október 20. · 6 perc olvasás · 9 publikált forrás
Igen. A személyiség elég stabil, de nem megváltoztathatatlan. A másokhoz viszonyított helyzeted az életkorral stabilabbá válik,[1] de a tulajdonságok átlagos szintje a felnőttkor során elmozdul: a legtöbb ember lelkiismeretesebb, érzelmileg stabilabb és társas helyzetekben magabiztosabb lesz, főleg 20 és 40 éves kora között.[2] A tulajdonságok beavatkozásokkal is változnak. 207 vizsgálat elemzése átlagosan 24 hét alatt egyértelmű változást talált, főleg az érzelmi stabilitásban,[3] a randomizált vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy akik elhatározzák egy tulajdonság megváltoztatását, néhány hónap alatt mérhetően elmozdíthatják.[4][5]
A típuskódod egy egyszerűbb okból is változhat: ha egy tulajdonságban közel vagy a középhez, két kitöltés közötti apró különbség is elég ahhoz, hogy a betű megforduljon. Ez az útmutató mindkettőről szól.
A stabilitás két fajtája
A kutatók két könnyen összetéveszthető kérdést különböztetnek meg:
- Rangsorstabilitás: megtartják-e az emberek a másokhoz viszonyított helyzetüket? Ha 20 évesen lelkiismeretesebb voltál a legtöbb évfolyamtársadnál, 50 évesen is így lesz?
- Átlagszint-változás: nő vagy csökken-e idővel a tulajdonság átlagos szintje mindenkit együtt nézve?
A kettő egyszerre is igaz lehet. Egy egész nemzedék lelkiismeretesebbé válhat az életkorral (átlagszint-változás), miközben az egyének nagyrészt megtartják a helyüket benne (rangsorstabilitás).
A rangsorstabilitás az életkorral nő
152 hosszmetszeti vizsgálat metaanalízise több mint 3200 korrelációt gyűjtött össze ismételt mérések között. Ugyanakkora, átlagosan kb. 6,7 éves mérési időköz mellett a stabilitás a gyermekkori 0,31-ről az egyetemi évekre 0,54-re, 30 éves kor körül 0,64-re nőtt, és 50 és 70 év között kb. 0,74 körül állt be. Minél hosszabb volt a két mérés közötti idő, annál kisebb volt a stabilitás.[1]
| Életszakasz | Korreláció az ismételt mérések között |
|---|---|
| Gyermekkor | 0,31 |
| Egyetemi évek | 0,54 |
| 30 éves kor körül | 0,64 |
| 50 és 70 év között | kb. 0,74 |
Még a platószint is jóval 1,0 alatt van. A 0,74-es korreláció azt jelenti, hogy az emberek nagyjából megtartják a helyüket, de sokan láthatóan elmozdulnak a kortársaikhoz képest.
Hogyan változnak a tulajdonságok az élet során
92 hosszmetszeti minta metaanalízise megmutatta, hogyan változik a tulajdonságok átlagos szintje serdülőkortól időskorig.[2]
| Tulajdonság | Jellemző mintázat |
|---|---|
| Lelkiismeretesség | Nő, főleg kb. 20 és 40 éves kor között |
| Érzelmi stabilitás | Nő, főleg kb. 20 és 40 éves kor között |
| Társas dominancia (az extraverzió határozott oldala) | Nő, főleg kb. 20 és 40 éves kor között |
| Társas vitalitás (az extraverzió társaságkedvelő oldala) | Serdülőkorban nő, időskorban csökken |
| Nyitottság | Serdülőkorban nő, időskorban csökken |
| Barátságosság | Főleg időskorban változik |
A hat tulajdonságkategóriából négy középkorban és időskorban is jelentősen változott, vagyis a személyiség fejlődése nem áll meg 30 évesen.[2]
A 64 Types nyelvén ez azt jelenti, hogy a felnőttkor során leginkább a J/P és a C/R betű mozdul el, általában a J (szervezett) és a C (nyugodt) felé.
A terápia és más beavatkozások megváltoztatják a tulajdonságokat
207, nagyrészt klinikai kezelésről szóló vizsgálat szisztematikus elemzése szerint a beavatkozások átlagosan 24 hét alatt a személyiségjegyek mérőszámainak egyértelmű változásával jártak (például d = 0,37). Az érzelmi stabilitás változott a legtöbbet, utána az extraverzió. A terápia típusa alig számított, a szorongás miatt kezeltek változtak a legjobban, és a változások a kezelés befejezése utáni méréseknél is megmaradtak.[3]
Ez a személyiségkutatás egyik legreménytelibb eredménye. A magas neuroticizmus erősen összefügg a szorongással és a depresszióval,[6] és egyben ez a tulajdonság reagál a legjobban a kezelésre. Lásd: Neuroticizmus és érzelmi stabilitás.
Megváltoztathatod szándékosan a személyiségedet?
A legtöbb ember azt mondja, szívesen megváltoztatná néhány tulajdonságát.[4] Két 16 hetes randomizált kísérlet azt vizsgálta, számít-e a változás szándéka. Akik egy Big Five tulajdonság növelését tűzték ki célul, általában valódi növekedést mutattak, az önbevallásban és a tulajdonsághoz kapcsolódó hétköznapi viselkedésben is. Az egyik segítő beavatkozás nem működött, egy másik viszont, amelyben a résztvevők konkrét ha–akkor terveket (megvalósítási szándékokat) tanultak meg készíteni, segített nekik változni.[4]
Egy nagyobb, 1523 résztvevős randomizált vizsgálat egy telefonos coachingalkalmazást próbált ki három hónapon át. A várólistás kontrollcsoporthoz képest azok, akik növelni akartak egy tulajdonságot, egyértelmű növekedésről számoltak be (d = 0,52), és a barátok, a család vagy a partnerek is észleltek változást a kívánt irányban (d = 0,35). A változások a program vége után három hónappal is megmaradtak. Azoknál, akik csökkenteni próbáltak egy tulajdonságot, a mások által észlelt változások nem voltak szignifikánsak.[5]
Ezek motivált önkéntesek átlagos hatásai, főleg önbevallással mérve. Azt mutatják, hogy a változás lehetséges, nem azt, hogy bármely tulajdonság tetszés szerint átírható.
Hogyan változtass meg egy tulajdonságot: bizonyítékokon alapuló megközelítés
- Válassz egy tulajdonságot és egy konkrét irányt. Például „szervezettebb akarok lenni a munkában”, nem pedig „jobb ember akarok lenni”.
- Fordítsd le viselkedésre. A tulajdonságok tartós viselkedésmintázatok; ha a viselkedés változik, a tulajdonság gyakran követi. Az önkéntes változásról szóló vizsgálatok mindkettőt mérték.[4]
- Készíts ha–akkor terveket. „Ha hétfő reggel 9 óra van, akkor megtervezem a hetet, mielőtt megnyitom az e-mailjeimet.” Ez volt az a technika, amely a randomizált vizsgálatban működött.[4]
- Hónapokig gyakorolj, ne napokig. A sikeres programok 16 héttől három hónapig tartottak.[4][5]
- Szorongás vagy szomorúság esetén keress bizonyított kezelést. Az említett elemzésben a terápia hozta a legnagyobb változást a tulajdonságokban, főleg az érzelmi stabilitásban.[3]
| Cél | Példa ha–akkor tervre |
|---|---|
| Szervezettebbé válni (a J felé) | Ha befejezek egy munkaszakaszt, akkor felírom a következő lépést, mielőtt lecsukom a gépet. |
| Nyugodtabbá válni (a C felé) | Ha észreveszem, hogy katasztrófákat képzelek el, akkor leírom az aggódó gondolatot és a következő konkrét teendőt. |
| Társaságkedvelőbbé válni (az E felé) | Ha megérkezem egy összejövetelre, akkor az első tíz percben bemutatkozom egy új embernek. |
| Melegebbé válni (az F felé) | Ha egy kolléga elmesél egy problémát, akkor előbb megkérdezem, hogy érzi magát, és csak utána javaslok megoldást. |
| Kíváncsibbá válni (az N felé) | Ha szabad vasárnapom van, akkor kipróbálok egy kiállítást, egy könyvet vagy egy receptet, amelyet különben kihagynék. |
Néhány hónap után kérdezz meg valakit, aki jól ismer, észrevett-e különbséget. Az alkalmazásos vizsgálatban a külső megfigyelők valódi változást észleltek,[5] és egy kívülálló nézőpontja megóv attól, hogy csak másképp kezdd leírni magad.
Elég stabil ahhoz, hogy számítson, elég rugalmas ahhoz, hogy változzon
A bizonyítékok mindkét fele fontos. A személyiség elég stabil ahhoz, hogy a ma mért tulajdonságok sok év múlva bekövetkező kimeneteket jelezzenek előre, például a halálozást, a válást és a szakmai sikert, nagyjából olyan jól, mint a társadalmi-gazdasági helyzet és a kognitív képesség.[7] És elég rugalmas ahhoz, hogy az életkor, a terápia és a tudatos gyakorlás befolyásolja.[2][3][5]
Egy hasznos módja annak, hogy mindkét gondolatot fejben tartsd: a tulajdonságaid a jelenlegi alapbeállításaidat írják le, azt, ahogyan általában cselekszel, ha nem teszel különösebb erőfeszítést. Az alapbeállításokat nehéz egy hét alatt megváltoztatni, de hónapok vagy évek alatt nagyon is változhatnak.
Miért ingadozhat a típuskódod újrakitöltéskor
A négybetűs kód újrakitöltéskor bekövetkező változásainak többsége semmi köze a személyiség változásához. A pontszámok a középen sűrűsödnek,[8] és aki egy határ közelében van, egy szokásos mérési hiba miatt is más betűt kaphat, amit az MBTI-elemzések a típusalapú megközelítés egyik központi gyengeségének tartanak.[9]
A 64 Types minden tulajdonsághoz percentilist ad, és határesetnek jelöl mindent, ami 10 pontnál közelebb van az átlaghoz, azzal az alternatív kóddal együtt, amelyet legközelebb kaphatnál. Ha az INFP-RM típusból INFJ-RM lettél, és a J/P pontszámod az 52. percentilisen áll, semmi lényeges nem változott. Lásd: Mennyire pontosak a személyiségtesztek?
Gyakori kérdések
Hány éves korban áll le a személyiség változása?
Soha nem teljesen. A stabilitás 50 és 70 év között éri el kb. 0,74-es csúcsát,[1] és a hat tulajdonságkategóriából négy középkorban és időskorban is tovább változik.[2]
Melyik személyiségjegy változik a legtöbbet?
Az élet során a lelkiismeretesség, az érzelmi stabilitás és a társas dominancia nő a legegyértelműbben a fiatal felnőttkorban.[2] Terápiával az érzelmi stabilitás változik a legtöbbet.[3]
Megváltoztathatja a terápia a személyiséget?
Átlagosan igen. 207 vizsgálatban a beavatkozások kb. 24 hét alatt a tulajdonságok egyértelmű változásával jártak, főleg az érzelmi stabilitásban, és a változások a kezelés után is megmaradtak.[3]
Források
- Roberts, B. W., & DelVecchio, W. F. (2000). The rank-order consistency of personality traits from childhood to old age: A quantitative review of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 126(1), 3–25.
- Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
- Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R., & Hill, P. L. (2017). A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141.
- Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
- Stieger, M., Flückiger, C., Rüegger, D., Kowatsch, T., Roberts, B. W., & Allemand, M. (2021). Changing personality traits with the help of a digital personality change intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(8), e2017548118.
- Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
- Roberts, B. W., Kuncel, N. R., Shiner, R., Caspi, A., & Goldberg, L. R. (2007). The power of personality: The comparative validity of personality traits, socioeconomic status, and cognitive ability for predicting important life outcomes. Perspectives on Psychological Science, 2(4), 313–345.
- Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
- Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
Hogyan írjuk az útmutatókat: minden tudományos állítás publikált forrásra hivatkozik, a hatásméreteket a közölt formában adjuk meg, a bizonyítékokon túlmutató tanácsokat pedig gyakorlati tippként jelöljük. Olvass a módszerünkről. Hibát találtál? Írj nekünk: [email protected].
Kapcsolódó útmutatók
Mi a neuroticizmus, miért nem része a klasszikus 16 típusnak, mit jelez előre a mentális egészségre, a munkára és a szerelemre nézve, és megváltoztatható-e.
Lelkiismeretesség: a személyiségjegy, amely a legtöbbet jelzi előreMi a lelkiismeretesség, mit jelez előre a munkában, a tanulásban, az egészségben és a hosszú életben, valójában mekkorák a hatások, és hogyan erősítheted.
Mennyire pontosak a személyiségtesztek? Megbízhatóság, újrakitöltés és a Barnum-hatásHogyan ítélj meg egy személyiségtesztet: megbízhatóság, stabilitás újrakitöltéskor, egyezés a barátok értékelésével, valós kimenetek, és miért tűnnek pontosnak a homályos eredmények.