Teszt indítása

ESTP-CM · Cselekvő · Kiegyensúlyozott és őszinte

Az ESTP-CM erősségei és gyengeségei: stressz és személyes fejlődés

Röviden: az ESTP-CM merész, gyakorlatias, versengő, spontán, a két plusz tulajdonságban pedig nyugodt és szerény. Lent: miben jó általában az ESTP-CM, hol szoktak elromlani a dolgok, hogyan kezeli a stresszt, és mit mond a kutatás a tulajdonságok időbeli változásáról.

Társaságkedvelő, cselekvésorientált, egyenes és rugalmas vagy. A gyors tempójú helyzetekben, a versenyben és a problémák helyben történő megoldásában érzed jól magad, nem a hosszú előre tervezésben. Nyomás alatt is nyugodt maradsz (magas érzelmi stabilitás), és szerény, tisztességes vagy (magas őszinteség–alázat). Mások gyakran olyan embernek látnak, akire válságban támaszkodni lehet, és szívesen bíznak rád felelősséget.

Az ESTP-CM profilja, betűről betűre

Hogyan jelenik meg általában az egyes betű. Ez a tulajdonságok leírása, nem kutatási eredmény.

Extraverzió
E · Extravertált

A társas energia valódi erősség. A kockázat az, hogy a csendesebb hangok, és a saját gondolkodási időd, háttérbe szorulnak.

Nyitottság / Intellektus
S · Gyakorlatias

A realizmusod a földön tart. A kihívás az, hogy az ismeretlen módszereknek is adj egy kis, őszinte próbát, mielőtt elveted őket.

Barátságosság
T · Kritikus

Az őszinteség értékes. A kihívás az, hogy segítségként fogadják, ne támadásként.

Lelkiismeretesség
P · Rugalmas

Az alkalmazkodóképesség erősség. A kihívás az, hogy pontosan annyi struktúrát építs ki, amennyi ahhoz kell, hogy befejezd, ami fontos neked.

Érzelmi stabilitás
C · Nyugodt

A nyugalom erősség. A kihívás az, hogy észrevedd mások stresszét, és néha a sajátodat is, amikor nem érzed olyan erősen.

Őszinteség–alázat
M · Szerény

Az őszinteség bizalmat épít. A kihívás az, hogy kiállj magadért anélkül, hogy dicsekvésnek éreznéd.

Az ESTP-CM erősségei

  • Alkalmazkodsz, ha változnak a tervek, és jól érzed magad, amikor improvizálsz.
  • Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[1]
  • Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[2]
  • Gyorsan építesz kapcsolatokat, ami segít a szájról szájra terjedő lehetőségeknél.
  • Képes vagy kemény kritikát adni, keményen tárgyalni és népszerűtlen döntéseket hozni.
  • Az alacsonyabb barátságosság magasabb jövedelemmel jár, különösen férfiaknál.[3]
  • Arra figyelsz, ami működik, és kevésbé tereli el a figyelmedet az újdonság az újdonság kedvéért.
  • Gyakran reális, józan nézőpontot hozol az absztrakciókba belefeledkező csapatokba.

Az ESTP-CM gyengeségei és vakfoltjai

  • Az alacsonyabb lelkiismeretesség halogatáshoz vezető szokásokkal és kockázatosabb egészségmagatartással jár (étkezés, mozgás, szerek).[4]
  • Minden foglalkozásban az alacsonyabb lelkiismeretesség átlagosan alacsonyabb munkateljesítményt jelez előre.[5]
  • Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[6]
  • Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[7]
  • Az alacsonyabb barátságosság destruktívabb taktikákat jelez előre nézeteltérések esetén.[8]
  • A világ 10 régiójában az alacsonyabb barátságosság összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel.[9]
  • A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[5]
  • Lehet, hogy túl gyorsan elveted az ismeretlen ötleteket. Próbáld ki őket kis léptékben, mielőtt döntesz.

Mit tesznek hozzá a -CM betűk az ESTP típushoz az erősségekben és a gyengeségekben

C = Nyugodt (érzelmi stabilitás), M = Szerény (őszinteség–alázat). A klasszikus négybetűs teszt egyiket sem méri, pedig mindkettő számít a stresszben és a fejlődésben:

  • Az érzelmi stabilitás (alacsony neuroticizmus) a személyiség legerősebb kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[10]
  • Az alacsony neuroticizmus a szorongásos és depressziós zavarok kisebb kockázatával jár.[11]
  • Az érzelmi stabilitás pozitívan függ össze a vezetéssel.[1]
  • Ritkán jössz ki a sodrodból, ezért alábecsülheted mások stresszét. Inkább kérdezz, mint hogy találgass.
  • Az alapvető tulajdonságok közül az őszinteség–alázat az egyik legerősebb előrejelzője a tisztességes és együttműködő viselkedésnek a gazdasági játékokban.[12]
  • Az őszinteség–alázat a HEXACO legerősebb előrejelzője a munkahelyi deviáns viselkedés (lopás, szabotázs, igazolatlan hiányzás) alacsony szintjének.[13]
  • Lehet, hogy lekicsinyled az eredményeidet, vagy kerülöd a tárgyalást. Ha tisztességesen kiállsz magadért, az nem dicsekvés.
  • A státuszjutalmak (címek, juttatások) talán nem motiválnak. Olyan munkát válassz, amely küldetéssel vagy a jól végzett munka örömével jutalmaz.

Az ESTP-CM stresszben: jóllét és stresszkezelés

  • Az érzelmi stabilitás a jóllét egyik legerősebb személyiségbeli előrejelzője.[14]
  • Az alacsonyabb neuroticizmusú emberek stresszben ritkábban húzódnak vissza, és ritkábban folyamodnak vágyvezérelt gondolkodáshoz.[15]
  • Az extraverzió a személyiség egyik legerősebb kapcsolata a pozitív érzelmekkel és az élettel való elégedettséggel.[14]
  • Az extraverzió összefügg azzal, hogy valaki problémamegoldással és a helyzet pozitívabb átértelmezésével kezeli a stresszt.[15]
  • A lelkiismeretesség összefügg az élettel való elégedettséggel, ezért megéri külső struktúrába fektetni.[14]
  • Az alacsonyabb barátságosság csak gyengén függ össze az alacsonyabb jólléttel.[14]
  • Összességében az őszinteség–alázat proszociális és etikus kimenetekkel jár az élet számos területén.[16]
  • A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való elégedettséggel. A gyakorlatiasság semmibe sem kerül a jóllét terén.[14]

Személyes fejlődési tanácsok az ESTP-CM típusnak

  • Gyakorold, hogy kérdezz, mielőtt elmondod a véleményed. Ez különösen proaktív csapatoknál segít.[6]
  • Egyszerre egy új készséget vagy élményt adj hozzá, valamihez kötve, amit már hasznosan csinálsz.
  • Mielőtt ellentmondasz, foglald össze a másik álláspontját úgy, hogy ő is egyetértsen az összefoglalással.
  • Azok, akik konkrét célokat tűztek ki egy tulajdonság megváltoztatására, néhány hónap alatt mérhető változást mutattak.[17]
  • Gyakorold, hogy hangosan megnevezd az érzéseidet. Mások távolságtartásnak érezhetik a nyugalmadat.
  • Értékelések és tárgyalások előtt írd össze a hozzájárulásaidat, hogy a szerénységed ne mossa el őket.
  • A tulajdonságok változhatnak. Egy háromhónapos, telefonos coachingprogram randomizált vizsgálatában azok, akik meg akartak változtatni egy tulajdonságot, jobban változtak a kívánt irányba, mint a kontrollcsoport, és a változások a követéses mérésnél nagyrészt megmaradtak.[18]
  • Átlagosan az emberek a felnőttkor során érzelmileg stabilabbak, barátságosabbak és lelkiismeretesebbek lesznek.[19]

Mennyire biztosak ezek az eredmények?

  • A klasszikus négy betű a Big Five modell tulajdonságainak (extraverzió, nyitottság, barátságosság, lelkiismeretesség) felel meg, ezért a Big Five kutatásai rájuk is érvényesek.[20]
  • A tulajdonságok és a kimenetek közötti összefüggések valódiak, de mindegyik mérsékelt: a jellemző korrelációk 0,10 és 0,30 között vannak, így a tulajdonságok az esélyeket változtatják meg, nem az eredményt döntik el. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált összefüggések többségét megerősítette, általában kissé kisebb hatásokkal.[21][22]

A forrás nélküli állítások gyakorlati javaslatok vagy a tulajdonságok leírásai, nem kutatási eredmények.

Tényleg ESTP-CM vagy?

Az ingyenes teszt mind a hat tulajdonságot percentilisként méri. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.

Ingyenes teszt

Kapcsolódó oldalak

Források

  1. Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
  2. Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
  3. Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
  4. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
  5. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  6. Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
  7. Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
  8. Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
  9. Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
  10. Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
  11. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  12. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  13. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  14. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  15. Connor-Smith, J. K., & Flachsbart, C. (2007). Relations between personality and coping: A meta-analysis. Journal of Personality and Social Psychology, 93(6), 1080–1107.
  16. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  17. Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
  18. Stieger, M., Flückiger, C., Rüegger, D., Kowatsch, T., Roberts, B. W., & Allemand, M. (2021). Changing personality traits with the help of a digital personality change intervention. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(8), e2017548118.
  19. Roberts, B. W., Walton, K. E., & Viechtbauer, W. (2006). Patterns of mean-level change in personality traits across the life course: A meta-analysis of longitudinal studies. Psychological Bulletin, 132(1), 1–25.
  20. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  21. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.
  22. Ozer, D. J., & Benet-Martínez, V. (2006). Personality and the prediction of consequential outcomes. Annual Review of Psychology, 57, 401–421.