Főoldal › Típus kontra típus › ESFP vs INFP
ESFP vs INFP
ESFP és INFP: a különbségek, és hogyan döntheted el, melyik vagy
Az ESFP és az INFP két betűje közös (F, gondoskodó és P, rugalmas), és ezekben különböznek: extraverzió és nyitottság. Ahhoz, hogy választani tudj, mindkét betűről döntened kell, és mindegyik külön kérdés.
Élénk, gyakorlatias, barátságos, spontán.
Közvetlen, meleg, földhözragadt és rugalmas vagy. Energiát viszel a társaságba, élvezed a kézzelfogható élményeket, és szívesen hagyod nyitva az életet az új lehetőségek előtt.
Szelíd, fantáziadús, empatikus, nyitott.
Fantáziadús, jószívű és befelé forduló vagy, gazdag belső világgal. A rugalmasságot jobban szereted a szigorú terveknél, és akkor nyújtod a legjobbat, ha a munka olyasmihez kapcsolódik, ami fontos neked.
Hogyan dönts az ESFP és az INFP között
- Egyszerre egy betűről dönts. Az ESFP és az INFP ezekben különbözik: E/I és N/S, és mindegyik külön kérdés.
- Kezdd azzal a betűvel, amelyben a legkevésbé vagy biztos, és használd az alábbi önreflexiós kérdéseket.
- Ha egyes betűkben egyértelműen az egyik oldalon állsz, másokban viszont középen, egy harmadik típus jobban illhet rád bármelyiknél a kettő közül. Nézd meg az alább linkelt összehasonlításokat.
- Egy percentiliseket mutató teszt megmutatja, mely betűid egyértelműek, és melyek határesetek. Az egyértelműek írnak le a legjobban.
Különbség: E vagy I (Extraverzió)
A Big Five extraverziója: társaságkedvelés, határozottság, beszédesség és pozitív érzelmek. A klasszikus E/I betűnek felel meg, amely szorosan összefügg a Big Five extraverziójával.
Az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal.
A kisebb társaságot és a csendesebb környezetet kedveled, és gyakran gondolkodsz, mielőtt megszólalsz. Az introverzió nem azonos a félénkséggel vagy a szorongással. Azok egy másik tulajdonsághoz (az érzelmi stabilitáshoz) tartoznak.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESFP (E): Valószínűleg hangosan gondolkodva jutsz a legjobb ötletekre: megbeszéléseken, beszélgetésekben, gyors egyeztetéseken. A kollégákkal, ügyfelekkel vagy a nyilvánossággal sok kapcsolatot igénylő munka gyakrabban ad neked energiát, mint amennyit elvesz.
- INFP (I): Valószínűleg szereted végiggondolni, mielőtt megszólalsz, és összefüggő, elmélyült munkablokkokban dolgozol a legjobban. Az előre kiküldött napirend, az írásbeli kommunikáció és a felkészülési idő általában segít, hogy a legjobbat nyújtsd.
- ESFP (E): Valószínűleg az életet társas értelemben is meg akarod osztani: bemutatni a párodat a barátaidnak, együtt kimozdulni, és azonnal megbeszélni a dolgokat, amikor történnek.
- INFP (I): Valószínűleg figyelemmel és kettesben töltött idővel mutatod ki a törődést, nem zsúfolt társasági programmal, és talán még a szeretteidtől is kell egy kis idő csak magadnak.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
- Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[2]
- Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[3]
- Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[4]
- A kevésbé extravertált vezetők jobb eredményt értek el az extravertáltaknál, amikor a csapatuk proaktív volt, mert többet hallgattak és jobban kihasználták a tagok ötleteit.[4]
- A kapcsolatépítés és a láthatóság tudatos erőfeszítést kívánhat tőled. Az, hogy ki válik vezetővé, összefügg az extraverzióval.[2]
- Az alacsony extraverzió kisebb érdeklődéssel jár a vállalkozói és szociális munka iránt. Az összefüggések csak mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet.[5]
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: E és I
- Az introverzió nem félénkség. Az érzelmek és a szociális szorongás főleg egy másik tulajdonsághoz, az érzelmi stabilitáshoz (az 5. betű, C vagy R) tartoznak, így egy társaságkedvelő ember, aki idegenek között nyugtalanná válik, lehet E, egy nyugodt, magabiztos ember pedig lehet I.
- Mindenki viselkedik néha extravertáltan. Naplós vizsgálatokban (experience sampling) az emberek, az introvertáltakat is beleértve, jobb hangulatról számoltak be azokban a pillanatokban, amikor extravertáltabban viselkedtek. Attól, hogy szeretsz egy pörgős estét, még nem leszel E: a betű azt írja le, milyen vagy átlagosan.[1]
- Mi tölt fel a legjobban egy hosszú, nehéz hét után: egy este a barátokkal a városban (E) vagy egy csendes este, inkább egyedül (I)?
- Egy megbeszélésen általában hangosan gondolkodva alakítod ki a véleményedet (E), vagy előbb kialakítod, és csak utána mondod el (I)?
- Egy bulin, ahol csak a házigazdát ismered: inkább körbejársz és bemutatkozol (E), vagy egy-két ember mellett maradsz (I)?
- Ha valami jó történik veled, azonnal el akarod mondani másoknak (E), vagy előbb egyedül örülsz neki (I)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Különbség: S vagy N (Nyitottság / Intellektus)
A Big Five tapasztalatokra való nyitottsága (itt intellektus/képzelet formájában mérve): kíváncsiság, képzelet, érdeklődés az ötletek iránt és elvont gondolkodás. Az N/S betűnek felel meg, amely szorosan összefügg a Big Five nyitottságával.
A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.
Kíváncsi és fantáziadús vagy, és szereted az elvont ötleteket, az elméleteket és az új élményeket.
Hogyan látszik a hétköznapokban
A tulajdonság leírásai, nem kutatási eredmények.
- ESFP (S): Valószínűleg a látható eredménnyel járó, konkrét feladatokat kedveled, és azokban a módszerekben bízol, amelyek már bizonyítottak.
- INFP (N): Valószínűleg vonzanak az ötletek, a mintázatok és a lehetőségek, és nyugtalan leszel, ha a munka csak ismétlésből áll.
- ESFP (S): Valószínűleg gyakorlati segítséggel és megbízható rutinokkal mutatod ki a szeretetedet, nem nagy gesztusokkal vagy hosszú, elvont beszélgetésekkel.
- INFP (N): Valószínűleg szeretsz a pároddal ötletekről, tervekről és az élet értelméről beszélgetni, és értékeled az újdonságot a közös élményekben.
Mit kapcsol a kutatás az egyes oldalakhoz
- A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[6]
- Az alacsonyabb nyitottság kisebb érdeklődéssel jár a művészi és kutató munka iránt. Gyakran jobban illenek a gyakorlati, kétkezi és eljárásokra épülő szerepek.[5]
- Átlagosan a partnerek közötti nyitottságbeli különbségek keveset befolyásolnak az elégedettségen.[7][8]
- A nyitottság megbízhatóan összefügg a kreatív teljesítménnyel, a művészetben és a tudományban egyaránt.[9]
- A nyitottság előrejelzi a képzési sikert, vagyis a munka közbeni tanulást.[6]
- A nyitottságnak van a legerősebb kapcsolata a személyiség és az érdeklődés között: a művészi érdeklődéssel. Összefügg a kutató érdeklődéssel is.[5]
Sok ember átlagai. Az ilyen hatások valódiak, de általában kicsik: egy csoport esélyeit változtatják meg, és keveset mondanak egy adott emberről.
Miért keverik össze: S és N
- Az N-nek semmi köze ahhoz, mennyire vagy okos. A betű azt írja le, mennyire vonzanak az ötletek, a képzelet és az újdonság. Sok nagyon tehetséges ember a konkrétat és a beváltat kedveli.
- A munka elmoshatja ezt a betűt: valaki egy műszaki szerepben egész nap elvont anyaggal dolgozhat, a szabadidejében mégis a gyakorlatiasat és az ismerőst kedvelheti. Aszerint válaszolj, mit keresel, amikor senki sem kéri tőled.
- Ha új ötletet hallasz, szívesen végiggondolod a következményeit és az összes „mi lenne, ha” változatot (N), vagy előbb azt akarod tudni, működik-e a gyakorlatban (S)?
- Érdekelnek az elméletekről, filozófiáról vagy gondolatkísérletekről szóló elvont beszélgetések önmagukért (N), vagy úgy érzed, ez a valódi problémáktól elvett idő (S)?
- Amikor valami újat tanulsz, előbb a mögötte lévő elvet akarod megérteni (N), vagy egy konkrét példát szeretnél, amelyen gyakorolhatsz (S)?
- Gyakran elmerülsz ábrándokban, elképzelt helyzetekben vagy olyan dolgokról szóló ötletekben, amelyek még nem léteznek (N), vagy a figyelmed főleg annál marad, ami előtted van (S)?
Aszerint válaszolj, ahogy általában cselekszel, ne aszerint, amilyen lenni szeretnél. Ha a válaszaid egyenlően oszlanak meg, valószínűleg közel vagy ennek a tulajdonságnak a közepéhez.
Mi a közös az ESFP és az INFP típusban
Az alábbi betűk közös alapot jelentenek. Bármelyik is a típusod, mindkét leírás ezen részeinek illeniük kell rád.
Meleg, figyelmes és együttműködő vagy, és észreveszed, mit éreznek mások.
Spontán és alkalmazkodó vagy. Szereted nyitva hagyni a lehetőségeidet, és lendületekben dolgozol.
Miért ingadozhat az eredményed az ESFP és az INFP között
- A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van. A pontszámok eloszlása középen sűrűsödik, és nem válik két táborra, még a klasszikus négybetűs skálákon sem.[10][11]
- Ezért egy kis, szokásos mérési hiba is elég ahhoz, hogy a betű megforduljon annál, aki a határ közelében van. A típus instabilitása újrakitöltéskor a négybetűs tesztekkel szembeni egyik legfontosabb közzétett kifogás.[12]
- Maguk a pontszámok elég stabilak; a betűket éppen az teszi instabillá, hogy egy folytonos pontszámot két dobozra osztunk.[13]
- Ha egyszer ESFP, máskor INFP eredményt kapsz, a tesztek között két betű változott meg. Minden betű külön változik, ezért ez általában azt jelenti, hogy több tulajdonságod is az átlag közelében van, vagy különböző helyzetekre gondolva válaszoltál (munkában vagy otthon, egy jó vagy egy rossz héten).
- A 64 Types tesztjében minden tulajdonságot valódi válaszokhoz viszonyított percentilis fejez ki. Minden tulajdonságot, amely 10 pontnál közelebb van az 50. percentilishez, határesetnek jelölünk, és látod azt a kódot is, amelyet akkor kapnál, ha a betű a másik lenne. Definíció szerint az emberek 20%-a minden tulajdonságban a 40. és a 60. percentilis között van.
ESFP és INFP a karrierben és a szerelemben
A fenti különbségek a munkában és a kapcsolatokban látszanak a legtisztábban. A karrierképhez itt az a három érdeklődési terület szerepel, amely felé az egyes típusok a leggyakrabban hajlanak, és az, hogy az eltérő betűk hogyan tolják el őket:
Jellemző érdeklődési hajlam: Szociális, Vállalkozó, Realista
Jellemző érdeklődési hajlam: Művészi, Kutató, Realista
- E vagy I: a(z) I oldalhoz (INFP) képest a(z) E oldal (ESFP) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: vállalkozó (vezetés, meggyőzés) és szociális (segítés, tanítás).[5]
- S vagy N: a(z) S oldalhoz (ESFP) képest a(z) N oldal (INFP) nagyobb érdeklődéssel jár ezeken a munkaterületeken: művészi és kutató.[5]
Ezek az érdeklődési hajlamok a Big Five és a szakmai érdeklődés közötti metaanalitikus összefüggéseken alapulnak. Az összefüggések mérsékeltek, ezért jobb közvetlenül felmérni az érdeklődésedet, mint a típusból következtetni rá.[5]
A 64 Types tesztje minden tulajdonsághoz percentilist ad, jelöli a határeseteket, és hozzáadja azt a két tulajdonságot, amelyet a négybetűs tesztek kihagynak. 62 kérdés, kb. 8 perc, regisztráció nélkül.
Ingyenes tesztGyakori kérdések
Mi a különbség az ESFP és az INFP között?
Két betűben különböznek: Extraverzió (ESFP E, INFP I); Nyitottság (ESFP S, INFP N). Közös bennük: F (gondoskodó) és P (rugalmas). Minden betű külön folytonos tulajdonság, ezért a különbségek összeadódnak, és nem az emberek két rögzített fajtáját alkotják.
Honnan tudhatom, hogy ESFP vagy INFP vagyok?
Csak azokra a betűkre figyelj, amelyekben különböznek (E/I és N/S). Gondold végig, hogyan viselkedsz ténylegesen a hétköznapokban, kérdezz meg valakit, aki jól ismer, és tölts ki egy olyan tesztet, amely minden tulajdonsághoz percentilist mutat, nem csak betűt. Ha egy tulajdonság az 50. percentilis körül jön ki, közel vagy az átlaghoz, és mindkét típus részben leír téged.
Miért ad az egyik teszt ESFP, a másik INFP eredményt?
A személyiségjegyek folytonosak, és a legtöbb ember pontszáma a közép közelében van, így a válaszadás apró különbségei is megfordíthatnak egy betűt. A típus megváltozása újrakitöltéskor a négybetűs tesztek egyik legjobban dokumentált problémája. Mivel az ESFP és az INFP két betűben különbözik, valószínűleg több tulajdonságban is közel vagy a középhez, vagy különböző helyzetekre gondoltál válaszadás közben.
Összeillik az ESFP és az INFP?
Ez más kérdés, mint az, hogy melyik vagy. Nagy vizsgálatokban a két partner személyiségének hasonlósága szinte semmit sem magyarázott meg azon túl, amit mindkettőjük saját tulajdonságai; az egyes partnerek érzelmi stabilitása, barátságossága és lelkiismeretessége többet számított. Az ESFP és az INFP összeillésével foglalkozó oldal pontosan erre a párra tárgyalja a szerelmet, a barátságot és a munkát.
A fenti összeillési kutatás: a hasonlóság keveset magyarázott meg azon túl, amit mindkét fél saját tulajdonságai[8]; az egyes emberek saját tulajdonságai többet számítanak.[7]
Olvass tovább
ESFP profil · INFP profil · ESFP és INFP összeillése
Hasonló összehasonlítások
Az összes típusösszehasonlítás
Források
- Fleeson, W., Malanos, A. B., & Achille, N. M. (2002). An intraindividual process approach to the relationship between extraversion and positive affect: Is acting extraverted as "good" as being extraverted? Journal of Personality and Social Psychology, 83(6), 1409–1422.
- Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
- Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
- Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
- Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
- Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
- Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
- Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
- Feist, G. J. (1998). A meta-analysis of personality in scientific and artistic creativity. Personality and Social Psychology Review, 2(4), 290–309.
- McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
- Bess, T. L., & Harvey, R. J. (2002). Bimodal score distributions and the Myers-Briggs Type Indicator: Fact or artifact? Journal of Personality Assessment, 78(1), 176–186.
- Pittenger, D. J. (2005). Cautionary comments regarding the Myers-Briggs Type Indicator. Consulting Psychology Journal: Practice and Research, 57(3), 210–221.
- Capraro, R. M., & Capraro, M. M. (2002). Myers-Briggs Type Indicator score reliability across studies: A meta-analytic reliability generalization study. Educational and Psychological Measurement, 62(4), 590–602.