Teszt indítása

← Az ESTP összes változata

Személyiségtípus

ESTP-CM

Cselekvő · Kiegyensúlyozott és őszinte

Merész, gyakorlatias, versengő, spontán.

  • EExtravertáltExtraverzió
  • SGyakorlatiasNyitottság / Intellektus
  • TKritikusBarátságosság
  • PRugalmasLelkiismeretesség
  • CNyugodtÉrzelmi stabilitás
  • MSzerényŐszinteség–alázat

Te vagy az? Töltsd ki az ingyenes tesztet · kb. 8 perc, regisztráció nélkül

Áttekintés

Társaságkedvelő, cselekvésorientált, egyenes és rugalmas vagy. A gyors tempójú helyzetekben, a versenyben és a problémák helyben történő megoldásában érzed jól magad, nem a hosszú előre tervezésben.

Nyomás alatt is nyugodt maradsz (magas érzelmi stabilitás), és szerény, tisztességes vagy (magas őszinteség–alázat). Mások gyakran olyan embernek látnak, akire válságban támaszkodni lehet, és szívesen bíznak rád felelősséget.

A hat betű

E
Extraverzió
Extravertált

Az emberek feltöltenek, könnyen szót kérsz, és gyorsan szóba elegyedsz másokkal.

S
Nyitottság / Intellektus
Gyakorlatias

A konkrétat, a bevált és gyakorlatias dolgokat kedveled, és jobban bízol a tapasztalatban, mint az elméletben.

T
Barátságosság
Kritikus

Egyenes, szkeptikus és versengő vagy, és az őszinteséget meg az eredményeket a harmónia elé helyezed.

P
Lelkiismeretesség
Rugalmas

Spontán és alkalmazkodó vagy. Szereted nyitva hagyni a lehetőségeidet, és lendületekben dolgozol.

C
Érzelmi stabilitás
Nyugodt

Nyomás alatt is nyugodt maradsz, gyorsan talpra állsz a kudarcok után, és ritkán rágódsz.

M
Őszinteség–alázat
Szerény

Őszinte és tisztességes vagy, nem nyűgöz le a státusz és a luxus, és nem tartod magad különbnek másoknál.

Hogyan hatnak egymásra a tulajdonságaid

  • Egyenes, de tisztességes: lehetsz éles hangú és szigorúan etikus. Akik ismernek, megbíznak benned, az idegenek viszont talán csak az élességet látják.[25]

Erősségek

  • Alkalmazkodsz, ha változnak a tervek, és jól érzed magad, amikor improvizálsz.
  • Az érzelmi stabilitás (alacsony neuroticizmus) a személyiség legerősebb kapcsolata a munkával való elégedettséggel.[1]
  • Az alacsony neuroticizmus a szorongásos és depressziós zavarok kisebb kockázatával jár.[2]
  • Az érzelmi stabilitás pozitívan függ össze a vezetéssel.[3]
  • Az extraverzió az a tulajdonság, amely a legkövetkezetesebben összefügg azzal, hogy valaki vezetővé válik a csoportokban.[3]
  • Az extravertált emberek átlagosan több kellemes érzelemről számolnak be.[4]
  • Gyorsan építesz kapcsolatokat, ami segít a szájról szájra terjedő lehetőségeknél.
  • Arra figyelsz, ami működik, és kevésbé tereli el a figyelmedet az újdonság az újdonság kedvéért.
  • Gyakran reális, józan nézőpontot hozol az absztrakciókba belefeledkező csapatokba.
  • Képes vagy kemény kritikát adni, keményen tárgyalni és népszerűtlen döntéseket hozni.
  • Az alacsonyabb barátságosság magasabb jövedelemmel jár, különösen férfiaknál.[5]
  • Az alapvető tulajdonságok közül az őszinteség–alázat az egyik legerősebb előrejelzője a tisztességes és együttműködő viselkedésnek a gazdasági játékokban.[6]
  • Az őszinteség–alázat a HEXACO legerősebb előrejelzője a munkahelyi deviáns viselkedés (lopás, szabotázs, igazolatlan hiányzás) alacsony szintjének.[7]

Amire figyelj

  • Ritkán jössz ki a sodrodból, ezért alábecsülheted mások stresszét. Inkább kérdezz, mint hogy találgass.
  • Az alacsonyabb lelkiismeretesség halogatáshoz vezető szokásokkal és kockázatosabb egészségmagatartással jár (étkezés, mozgás, szerek).[8]
  • Minden foglalkozásban az alacsonyabb lelkiismeretesség átlagosan alacsonyabb munkateljesítményt jelez előre.[9]
  • Lehet, hogy lekicsinyled az eredményeidet, vagy kerülöd a tárgyalást. Ha tisztességesen kiállsz magadért, az nem dicsekvés.
  • A státuszjutalmak (címek, juttatások) talán nem motiválnak. Olyan munkát válassz, amely küldetéssel vagy a jól végzett munka örömével jutalmaz.
  • Az alacsonyabb barátságosság destruktívabb taktikákat jelez előre nézeteltérések esetén.[10]
  • A világ 10 régiójában az alacsonyabb barátságosság összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel.[11]
  • Egy terepvizsgálatban az extravertált vezetők gyengébb eredményt értek el proaktív csapatokkal, mert kevésbé voltak nyitottak a csapattagok ötleteire.[12]
  • Egy értékesítési vizsgálatban a mérsékelten extravertáltak („ambivertáltak”) többet adtak el a leginkább extravertáltaknál, akik tolakodónak tűnhettek.[13]
  • A nyitottság előrejelzi a képzési sikert. Gyorsan változó területeken számolj több tanulási erőfeszítéssel.[9]
  • Lehet, hogy túl gyorsan elveted az ismeretlen ötleteket. Próbáld ki őket kis léptékben, mielőtt döntesz.

Munka és karrier

Érdeklődési területek, amelyek felé a tulajdonságaid hajlanak (Holland RIASEC)[14]
Vállalkozó: Vezetés, meggyőzés, értékesítés és vállalkozásépítés.
CégalapítóÉrtékesítési vezetőÜgyvédMarketingvezetőTermékmenedzserIngatlanközvetítő
Szociális: Emberek tanítása, segítése, gondozása és fejlesztése.
TanárÁpolóTanácsadóSzociális munkásGyógytornászHR-szakember
Realista: Gyakorlati munka szerszámokkal, gépekkel, növényekkel vagy állatokkal.
VillanyszerelőRepülőgép-technikusÉpítőmérnökFöldmérőSzakácsTermészetvédelmi szakember

A személyiség csak mérsékelten jelzi előre az érdeklődést, ezért ezeket kiindulópontnak tekintsd. Az érdeklődésed, a készségeid és az értékeid többet számítanak a típusodnál.

  • Változatos, gyors visszajelzést adó szerepek illenek hozzád. Kölcsönözz struktúrát eszközöktől, határidőktől és kollégáktól.
  • Az extraverzió főként vezetői és értékesítői szerepekben jelzi előre a teljesítményt.[9]
  • Az extraverzió mérsékelten összefügg a vállalkozói érdeklődéssel, és kisebb mértékben a szociális érdeklődéssel.[14]
  • Az alacsonyabb nyitottság kisebb érdeklődéssel jár a művészi és kutató munka iránt. Gyakran jobban illenek a gyakorlati, kétkezi és eljárásokra épülő szerepek.[14]
  • A vállalkozók átlagosan valamivel kevésbé barátságosak, mint a menedzserek.[15]
  • Ott lehetsz sikeres, ahol a kritikus ítélőképességet becsülik: könyvvizsgálat, jog, befektetések, minőségellenőrzés vagy szerkesztés.
  • A nagy nyomással járó munkák illenek hozzád: sürgősségi ellátás, üzemeltetés, pénzpiacok, vezetés és vállalkozásindítás.
  • Ott lehetsz sikeres, ahol a bizalom döntő: pénzügyi ellenőrzés, megfelelőség, egészségügy, kutatásetika, közszolgálat és mediáció.

Szerelem és párkapcsolat

  • Bármelyik partner alacsony neuroticizmusa a kapcsolati elégedettség és stabilitás egyik legmegbízhatóbb előrejelzője.[16][17]
  • A partner barátságossága összefügg az elégedettséggel. A kritikát kísérje látható melegség.[16]
  • A világ 10 régiójában az alacsonyabb lelkiismeretesség összefüggött a párkapcsolati hűtlenséggel. A világos megállapodások segítenek.[11]
  • A partner lelkiismeretessége összefügg az elégedettséggel: a kis ígéretek betartása számít.[16]
  • A magas őszinteség–alázat kevés átfedést jelent a „sötét triász” manipulatív vonásaival, amelyek hajlamosak felőrölni a bizalmat.[18]
  • A partner extraverziója gyengén pozitívan függ össze a kapcsolattal való elégedettséggel. Kevésbé számít, mint az érzelmi stabilitás, a barátságosság vagy a lelkiismeretesség.[16]
  • Ha a párod introvertáltabb, előre egyezzetek meg, mennyi társasági időt szeretne mindkettőtök. Ez gyakori és megoldható különbség.
  • Átlagosan a partnerek közötti nyitottságbeli különbségek keveset befolyásolnak az elégedettségen.[16][19]

Barátság

  • Az extravertáltak általában gyorsabban szereznek új barátokat, és végül nagyobb baráti körük lesz.[20][21]
  • A nagy kapcsolati háló nem garantál szoros barátságokat. Szakíts időt négyszemközti találkozókra is.
  • Azok a barátok, akik becsülik az őszinteséget, becsülni fognak téged. Másoknak talán az kell, hogy finomíts a formán.
  • Az emberek titkokat bíznak rád, és számítanak a tisztességedre, ami a szoros barátságok kulcsa.
  • Szórakoztató és könnyen kezelhető társ vagy. Állíts be emlékeztetőket a születésnapokra és arra, hogy jelentkezz.
  • A barátaid válságban gyakran rád támaszkodnak. Figyelj arra, hogy a támogatás kölcsönös legyen.
  • A közös tevékenységek (sport, barkácsolás, főzés) gyakran a barátságaid alapjává válnak.

Stressz és jóllét

  • Az érzelmi stabilitás a jóllét egyik legerősebb személyiségbeli előrejelzője.[22]
  • Az extraverzió a személyiség egyik legerősebb kapcsolata a pozitív érzelmekkel és az élettel való elégedettséggel.[22]
  • A lelkiismeretesség összefügg az élettel való elégedettséggel, ezért megéri külső struktúrába fektetni.[22]
  • Az alacsonyabb barátságosság csak gyengén függ össze az alacsonyabb jólléttel.[22]
  • Összességében az őszinteség–alázat proszociális és etikus kimenetekkel jár az élet számos területén.[23]
  • A nyitottság csak gyengén függ össze az élettel való elégedettséggel. A gyakorlatiasság semmibe sem kerül a jóllét terén.[22]

Fejlődés

  • Gyakorold, hogy hangosan megnevezd az érzéseidet. Mások távolságtartásnak érezhetik a nyugalmadat.
  • Azok, akik konkrét célokat tűztek ki egy tulajdonság megváltoztatására, néhány hónap alatt mérhető változást mutattak.[24]
  • Mielőtt ellentmondasz, foglald össze a másik álláspontját úgy, hogy ő is egyetértsen az összefoglalással.
  • Gyakorold, hogy kérdezz, mielőtt elmondod a véleményed. Ez különösen proaktív csapatoknál segít.[12]
  • Értékelések és tárgyalások előtt írd össze a hozzájárulásaidat, hogy a szerénységed ne mossa el őket.
  • Egyszerre egy új készséget vagy élményt adj hozzá, valamihez kötve, amit már hasznosan csinálsz.

Mennyire erősek ezek az eredmények?

Az itt említett kapcsolatok a tulajdonságok és a kimenetek között valósak és megismételhetők, de egyenként mérsékeltek. A tipikus korrelációk r ≈ 0,10–0,30: a tulajdonságok a valószínűségeket tolják el, nem döntik el a kimenetet. Egy nagy replikációs projekt a vizsgált kapcsolatok kb. 87%-át megismételte, többnyire valamivel kisebb hatásokkal, mint az eredetileg közölt.[27] A forrás nélküli sorok gyakorlati javaslatok, nem kutatási eredmények.

Források

  1. Judge, T. A., Heller, D., & Mount, M. K. (2002). Five-factor model of personality and job satisfaction: A meta-analysis. Journal of Applied Psychology, 87(3), 530–541.
  2. Kotov, R., Gamez, W., Schmidt, F., & Watson, D. (2010). Linking "big" personality traits to anxiety, depressive, and substance use disorders: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 136(5), 768–821.
  3. Judge, T. A., Bono, J. E., Ilies, R., & Gerhardt, M. W. (2002). Personality and leadership: A qualitative and quantitative review. Journal of Applied Psychology, 87(4), 765–780.
  4. Lucas, R. E., & Fujita, F. (2000). Factors influencing the relation between extraversion and pleasant affect. Journal of Personality and Social Psychology, 79(6), 1039–1056.
  5. Judge, T. A., Livingston, B. A., & Hurst, C. (2012). Do nice guys—and gals—really finish last? The joint effects of sex and agreeableness on income. Journal of Personality and Social Psychology, 102(2), 390–407.
  6. Thielmann, I., Spadaro, G., & Balliet, D. (2020). Personality and prosocial behavior: A theoretical framework and meta-analysis. Psychological Bulletin, 146(1), 30–90.
  7. Pletzer, J. L., Bentvelzen, M., Oostrom, J. K., & de Vries, R. E. (2019). A meta-analysis of the relations between personality and workplace deviance: Big Five versus HEXACO. Journal of Vocational Behavior, 112, 369–383.
  8. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: A meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887–919.
  9. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). The Big Five personality dimensions and job performance: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1), 1–26.
  10. Jensen-Campbell, L. A., & Graziano, W. G. (2001). Agreeableness as a moderator of interpersonal conflict. Journal of Personality, 69(2), 323–362.
  11. Schmitt, D. P. (2004). The Big Five related to risky sexual behaviour across 10 world regions: Differential personality associations of sexual promiscuity and relationship infidelity. European Journal of Personality, 18(4), 301–319.
  12. Grant, A. M., Gino, F., & Hofmann, D. A. (2011). Reversing the extraverted leadership advantage: The role of employee proactivity. Academy of Management Journal, 54(3), 528–550.
  13. Grant, A. M. (2013). Rethinking the extraverted sales ideal: The ambivert advantage. Psychological Science, 24(6), 1024–1030.
  14. Larson, L. M., Rottinghaus, P. J., & Borgen, F. H. (2002). Meta-analyses of Big Six interests and Big Five personality factors. Journal of Vocational Behavior, 61(2), 217–239.
  15. Zhao, H., & Seibert, S. E. (2006). The Big Five personality dimensions and entrepreneurial status: A meta-analytical review. Journal of Applied Psychology, 91(2), 259–271.
  16. Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Schutte, N. S., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2010). The five-factor model of personality and relationship satisfaction of intimate partners: A meta-analysis. Journal of Research in Personality, 44(1), 124–127.
  17. Karney, B. R., & Bradbury, T. N. (1995). The longitudinal course of marital quality and stability: A review of theory, method, and research. Psychological Bulletin, 118(1), 3–34.
  18. Lee, K., & Ashton, M. C. (2005). Psychopathy, Machiavellianism, and narcissism in the Five-Factor Model and the HEXACO model of personality structure. Personality and Individual Differences, 38(7), 1571–1582.
  19. Dyrenforth, P. S., Kashy, D. A., Donnellan, M. B., & Lucas, R. E. (2010). Predicting relationship and life satisfaction from personality in nationally representative samples from three countries: The relative importance of actor, partner, and similarity effects. Journal of Personality and Social Psychology, 99(4), 690–702.
  20. Selfhout, M., Burk, W., Branje, S., Denissen, J., van Aken, M., & Meeus, W. (2010). Emerging late adolescent friendship networks and Big Five personality traits: A social network approach. Journal of Personality, 78(2), 509–538.
  21. Harris, K., & Vazire, S. (2016). On friendship development and the Big Five personality traits. Social and Personality Psychology Compass, 10(11), 647–667.
  22. Steel, P., Schmidt, J., & Shultz, J. (2008). Refining the relationship between personality and subjective well-being. Psychological Bulletin, 134(1), 138–161.
  23. Zettler, I., Thielmann, I., Hilbig, B. E., & Moshagen, M. (2020). The nomological net of the HEXACO model of personality: A large-scale meta-analytic investigation. Perspectives on Psychological Science, 15(3), 723–760.
  24. Hudson, N. W., & Fraley, R. C. (2015). Volitional personality trait change: Can people choose to change their personality traits? Journal of Personality and Social Psychology, 109(3), 490–507.
  25. Ashton, M. C., & Lee, K. (2007). Empirical, theoretical, and practical advantages of the HEXACO model of personality structure. Personality and Social Psychology Review, 11(2), 150–166.
  26. McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1989). Reinterpreting the Myers-Briggs Type Indicator from the perspective of the five-factor model of personality. Journal of Personality, 57(1), 17–40.
  27. Soto, C. J. (2019). How replicable are links between personality traits and consequential life outcomes? The Life Outcomes of Personality Replication Project. Psychological Science, 30(5), 711–727.

ESTP-CM részletesen

Te vagy az?

Kapd meg a saját percentiliseidet mind a hat tulajdonságban.

Kitöltöm az ingyenes tesztet